Az általános hadkötelezettség 2011-ben szűnt meg Németországban, az akkori Merkel-kormány elsősorban takarékossági okokból döntött így. A szóban forgó verdikt azóta is heves vita tárgyát képezte, ami felerősödött a Merz-kormány májusi hivatalba lépése után.

Mindehhez hozzájárult a nemzetközi biztonsági helyzet kedvezőtlen alakulása, és ettől elválaszthatatlanul az ország fenyegetettségének erősödése. Miközben azonban a konzervatív CDU/CSU az általános hadkötelezettség újbóli bevezetését sürgette, a koalíciós partner szociáldemokraták az önkéntesség fenntartása mellett foglaltak állást. Végül azonban a kettőt ötvöző megoldás született, amit a Bundestag péntek délelőtt név szerinti szavazás eredményeként szentesített.

Ennek lényege, hogy alapjában marad az önkéntes szolgálat, amely azonban „vészhelyzet” esetén kötelező behívással egészülhet ki. Olyannyira, hogy

ez utóbbira való felkészülésre példa nélküli forgatókönyv készült, amely a behívható fiatalok számát térképezi fel.

A német hadsereg, a Bundeswehr jelenlegi létszáma 180 ezer fő, ami katonai elemzők szerint immár kevés. Az eddigi legmerészebb becslések szerint az említett vészhelyzet esetén legkevesebb 60 ezerrel, de akár 80 ezerrel több behívható fiatal katonára lenne szükség.

Ebből kiindulva aligha véletlen, hogy az érintett fiatalok a szavazás napján rendkívüli tiltakozó akcióba kezdtek. A Német Diákszövetség felhívására számos városban bojkottálták a pénteki tanítást. A felhívás értesülések szerint 90 németországi város oktatási intézményét foglalta magában.

„Nem akarunk ágyútöltelékek lenni” – állt többek között a nyilatkozatban. Az előzetes felmérések szerint a fiatalok túlnyomó többsége tiltakozik a hadkötelezettség minden formája ellen.

A tiltakozások ellenére elfogadott törvénytervezet 2026 első napjától lép életbe. A tulajdonképpeni új elem a kötelező szolgálatra való felkészülés, amely a 2008-ban vagy később született fiatal férfiakat érinti. Számukra januártól egy kérdőívet kézbesítenek, amelynek kitöltésekor felvilágosítást kell adniuk egészségi állapotukról, illetve az esetleges bevonulásra vonatkozó motivációjukról.

A védelmi minisztérium ennek nyomán dönthet bevethetőségükről, amit kötelező orvosi vizsgálat követhet. Értesülések szerint

teljesen alkalmasnak, korlátozottan alkalmasnak, ideiglenesen alkalmasnak és alkalmatlannak minősíthetik őket.

Az ismertté vált adatok szerint a katonai szolgálat új fejezetére vonatkozó tervezetet a 630 fős Bundestagban 323 képviselő szavazta meg, 272 volt a nem voksok száma. A koalíciós pártok képviselői valamennyien igennel szavaztak. Az ellenzéki Zöldek Pártja, a Baloldal Pártja és az AfD már előre jelezte, hogy különböző okokból elutasítja a tervezetben foglaltakat.

Üdvözölte a szavazás eredményét Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter, aki az elmúlt hónapok vitájában mindvégig az önkéntesség fenntartása mellett foglalt állást. Ezúttal is azt hangoztatta, hogy „ha minden jól alakul, úgy ahogy ígértük, a szolgálat önkéntes marad”.

Azt ugyanakkor – mint idézték, az „őszinteség kedvééért” – hozzátette, hogy

a fenyegetettségi helyzet alakulásának függvényében, az ország megvédése érdekében elkerülhetetlen a kötelező, részleges besorozás.

A miniszter „nagyszerűnek” minősítette a diákok pénteki tiltakozását a katonai szolgálatra vonatkozó törvényjavaslat ellen. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy „érdeklődnek és elkötelezettek, és azt is, hogy nem értenek egyet mindenben. Ennek így kell lennie” – idézte a ZDF a minisztert.

Pistorius hangsúlyozta azt is, hogy más európai országok is reagáltak a a megváltozott fenyegetettségi helyzetre. Ennek kapcsán Svédországot, Lettországot, Litvániát és Horvátországot említette, utalva a kötelező katonai szolgálat bevezetésére. Hozzátette azt is, hogy Olaszország és Franciaország is hasonló úton jár.

„Partnereink ránk figyelnek” – jelentette ki Pistroius, indokolva a reform szükségességét. Az új katonai szolgálatról szóló törvény döntő lépés védelmi képességünk érdekében – jelentette ki a miniszter.