Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.72
bux:
131444.31
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
EU Ukraine Conflict Concept - European Union and Ukrainian Flags overlaying close up Gun Turret symbolising military hardware, call to action and readiness to fight. EU continues to supply Ukraine with Financial and Military Hardware support against Russia
Nyitókép: Craig Hastings/Getty Images

Ez lehet az EU végső „jogi trükkje” Ukrajna finanszírozására

A Financial Times egyik cikkében annak a jogi manővernek a hátterét mutatja be, amellyel Ukrajna anyagi támogatását akarják biztosítani Brüsszelből. Az ötlet heves ellenállást váltott ki több tagállamban és uniós jogászok körében is.

„Az Európai Bizottság elnöke még Ursula von der Leyen szövetségesei szerint is az uniós hatalom határát feszegeti azzal, hogy rendkívüli jogköröket felhasználva kényszerítené ki az Ukrajnának szánt 210 milliárd eurós hitelek elfogadását” – értékeli a Financial Times azt, amire Brüsszelben készülnek.

A nyíltan elismert cél az, hogy az Európai Bizottság elkerüljön bármilyen vétót – azaz főként a magyar vétót –, de ezzel félredobná a konszenzusos külpolitika elvét is, amelyet az alapító okirat, az 1957-es Római Szerződés óta követett. A szerdai javaslattal Ursula von der Leyen egy olyan eszközhöz nyúlna, amelyet eredetileg természeti katasztrófák esetére alkottak meg. Most ezzel a mechanizmussal

korlátlan időre befagyasztanák az EU-ban lefoglalt orosz állami vagyont, és ez szolgálna fedezetként az akár 210 milliárd eurós hitelhez, amely a felszínen tartaná Ukrajnát a háború negyedik évében.

Uniós jogászok azonban figyelmeztetnek: az Európai Bizottság túlfeszíti az alapszerződés kereteit. A Financial Times idézi Jean-Claude Piris-t, az Európai Tanács jogi szolgálatának korábbi vezetőjét, aki szerint jogilag „rendkívül nehéz a javaslat”, de a helyzet súlyossága miatt mégis van esély arra, hogy elfogadják. Egy magas rangú EU-illetékes pedig úgy fogalmazott: „ha azt kérdezi, egyenesen a falnak megyünk-e, a válasz: igen”.

Diplomaták elismerték: az uniós tagállamok fővárosaiban lelohadt a kezdeti lelkesedés, hogy a nemzeti költségvetésekből finanszírozzák Ukrajnát, más lehetőséget nehéz találni, ez pedig egy példátlanul merész próbálkozás. „Őrület, nem értem, hogy képzelik, hogy ezt hagyják nekik... nagyon messze mutató precedenst teremtenének” – mondta a lapnak az egyik tagállam vezető illetékese.

A tagállamok között Belgium különösen élesen ellenzi az ötletet. Az ország egyik illetékesének szavai szerint úgy érzi: nem hallgatják meg. Az ok:

az orosz vagyon jelentős része a brüsszeli székhelyű Euroclear nevű eszközkezelőnél van, és Belgium attól tart, hogy egy esetleges amerikai közvetítéssel létrejövő béke a pénzek felszabadítását írná elő.

Ezzel végső soron ők állnák a számlát, ha Oroszország valamilyen jogi úton visszakövetelné a vagyont.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a nyilvánosság előtt udvariasabban, a kulisszák mögött – jelentések szerint – kioktató hangnemben nekiment a belga vezetésnek, de az állította: „az unió kész megosztani a jogi kockázatokat”.

Az Európai Bizottság szerint a háború okozta gazdasági megrázkódtatások indokolják a rendkívüli jogkör alkalmazását. Brüsszelben csütörtöktől nemzeti jogi szakértők vizsgálják a tervezetet, pénteken pedig már a tagállami nagykövetek tárgyalnak róla.

A javaslat ellenzői attól tartanak, hogy a precedens beláthatatlan következményekkel járhat, viszont már csak két hét maradt a döntésre, mert az év végi EU-csúcson a vezetőknek véglegesíteni kell azt. Két opciót látnak: vagy az uniós költségvetésből támogatják Kijevet, vagy az orosz vagyont fedezetként felhasználva lehetne hitelezni Ukrajnának. Az utóbbi, nem konszenzusos döntés „elrabolná” az olyan államok, mint Magyarország nemzeti vétóját, és a döntés bizonyosan pereskedéshez vezetne – fogalmaznak a Financial Times cikkében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×