Példa nélküli megoldást választott magának a brit parlament, hiszen az alkotmányos szokásjog és a parlamenti írott szabályok nem tették lehetővé, hogy a kormánytól át tudja venni a parlament a kezdeményezést.

"Szokták mondani, hogy ez egy alkotmányos forradalom kezdete lehet"

- vélekedett az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Attól azért óva intene mindenkit, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítson a brexitfolyamat végső eredményét tekintve, hiszen a mostani változások, amelyek szavazásokban fognak véget érni, nem kötelező érvényűek a kormányra nézve.

Hogy Theresa May kormányfői pozíciója ezek után mennyire stabil, arról úgy vélekedett, az enélkül is, az elmúlt másfél évben ingatag, és nem segítették ezek a kezdeményezések, de kormánya kezdeményezőképessége azért megmaradt.

Ami pedig a szerdai alsóházi ülésnapon várható, azt két részre bontotta Gálik Zoltán.

"Az egyik szavazáscsoport a kormányt instruálja arról, hogy például az 50. cikk felfüggesztését kezdeményezze, illetve a visszavonását, esetleg a megállapodás nélküli brexitet. A másik csoportba azok a szavazások tartoznak, amelyek az Európai Unió véleményét is igénybe fogják venni; egy kanadai vagy norvég típusú szabadkereskedelmi egyezmény megkötése felé történhet lépés, amiről a jövőben tárgyalni kell még.

Egyrészről tehát politikai véleménynyilvánítás van, másrészt egy irányvonal-befolyásolási kísérlet"

- mutatott rá Gálik Zoltán.