eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament által közreadott, videofelvételről készült képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott alsóházi vitán Londonban 2019. március 12-én. A képviselőház a nap végén várhatóan ismét szavaz a Brexit-megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA

May bajban, továbbra sincs meg a többség brexitügyben

Theresa May brit miniszterelnök szerint "a dolgok jelenlegi állása alapján" továbbra sincs meg a többség a londoni alsóházban a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer is elutasított megállapodás elfogadásához.

A konzervatív párti brit miniszterelnök, aki hétfő délután tartott tájékoztatót a brexit-folyamat legutóbbi fejleményeiről az alsóházban, közölte, hogy folytatja tárgyalásait a képviselőkkel.

Ezzel valószínűleg lekerült a napirendről a korábban keddre valószínűsített harmadik szavazás, bár felszólalásában Theresa May utalást tett arra, hogy

a kormány megfelelő támogatás elérése esetén még ezen a héten ismét a ház elé terjesztheti a megállapodást.

A kormányfő kijelentette azt is, hogy a múlt heti EU-csúcson született jogi döntés a brexit új határidőiről pénteken hatályba lépett, és a nemzetközi jog alapján is hatályossá vált, mivel a döntést az Egyesült Királyság is elfogadta.

A Demokratikus Unionista Párt (DUP), Arlene Foster közölte a kormányfővel, hogy pártja álláspontja nem változott, és nem fogja támogatni a megállapodást. A párt tízfős alsóházi frakciójának támogatásától függ, hogy a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt el tudja-e fogadtatni a parlamentben az alsóházban eddig kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodást.

Theresa May közölte, hogy a kormány a ház elé terjesztette a határidő módosításáról intézkedő törvényalkotási aktus tervezetét, amelyet a képviselők a héten megvitatnak és szavaznak is róla, hogy a kilépési határidő módosulása megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is.

A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a ház esetleg elvetné ezt a törvénykezési dokumentumot,

az "jogi zűrzavarhoz és káros bizonytalansághoz vezetne ugyan",de a kilépési határidő módosulására már nem lenne hatással,

tekintettel annak nemzetközi jogi hatályára.

Forgatókönyvek

A brit EU-tagság eredetileg e héten, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt volna meg.

Theresa May - miután az alsóház kétszer is nagy többséggel elvetette a megállapodást - a múlt héten hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál abrexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását.

Az EU a csütörtök-pénteki csúcsértekezleten azonban olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a megállapodást, a kilépés május 22-éig - az európai parlamenti választások előtti napig - halasztható.

Az egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon.

Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó - egyelőre kijelölt határidő nélküli - halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.

Ezekre a forgatókönyv-lehetőségekre Theresa May is utalt hétfői alsóházi felszólalásában.

Közölte: az alapeseti forgatókönyv az egyezmény elutasítása esetére a megállapodás nélküli kilépés.

Ha azonban a ház sem a megállapodást, sem a megállapodás nélküli kilépést nem hajlandó támogatni - ahogy ezt a lehetőséget egy minapi szavazáson már el is vetette -, akkor a brit kormánynak hosszabb halasztást kell kérnie az Európai Uniótól az alternatív brexit-menetrendek kidolgozása végett.

Ebben az esetben viszont az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Ha mindez bekövetkezik,

a kormány nem tudná garantálni azt sem, hogy a brexit-folyamat egyáltalán végbemegy

- fogalmazott alsóházi felszólalásában Theresa May.

A kormányfő hozzátette: e forgatókönyv esetén az alternatív lehetőségek között szerepelne a brit EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírása is.

A 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége voksolt a kilépésre.

Tüntetés után

Szombaton minden idők egyik legnagyobb tüntetését tartották Londonban az újabb népszavazás kiírásáért. A demonstráción a szervezők becslése szerint több mint egymillióan vettek részt.

Hétfő estig több mint 5,5 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexit-folyamat leállítását és a brit EU-tagság fenntartását követeli. Ez rekord a hasonló hivatalos petíciós kezdeményezések történetében.

A brit kormány azonban az újabb EU-népszavazás kiírását és a brexit törlését egyaránt határozottan elveti.

Az alsóház előtt fekszik egy javaslat, amely a kialakult helyzetből úgynevezett jelzésértékű - indikatív - szavazásokkal keresne kiutat, úgy, hogy a képviselők különféle alternatív brexit-változatokat vitathatnának meg és szavazhatnának ezekről.

Theresa May azonban hétfői felszólalásában közölte, hogy ez "nem kívánatos precedenst" teremtene, emellett olyan megoldásokat is eredményezhetne, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó.

May mindezek alapján közölte: nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×