eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen szervezett tüntetés egyik résztvevője a londoni parlament előtt 2019. március 25-én. Az Európai Bizottság ezen a napon tett nyilatkozata szerint felkészültek arra, hogy az Egyesült Királyság április 12-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

A sokkoló eredménnyel zárult szavazás után foghatja a fejét Theresa May

A brit parlament kezdi kicsavarni Theresa May kormányfő kezéből a brexit irányítását. A képviselők elfogadtak egy olyan indítványt, amelynek nyomán a kilépés alternatív módjairól szavazhatnak – szemben May brexitegyezményével.

Ha nem is masszív többséggel, de a brit parlamenti képviselők hétfőn visszavágtak a múlt héten a brexit elakadása miatt őket ostorozó Theresa Maynek.

A miniszterelnök újabb vereséget szenvedett, amikor a parlament elfogadta azt az indítványt, hogy egy sor „jelzésértékű” vokssal nyilváníthasson véleményt a brexit módjáról, szemben Maynek az Európai Unióval kialkudott válási egyezményével – amelyet már kétszer elkaszáltak a házban.

May a hétfőn, késő este tartott voks előtt elismerte, hogy sokat bírált „válási megállapodását” egyelőre nem viszi a képviselők elé, mert „annak nincs meg a szükséges támogatottsága”. Az óra azonban ketyeg: Londonnak a tervek szerint pénteken kellene (kellett volna) kilépnie az Európai Unióból.

Mivel az egymással szembenálló parlamenti táborok abban az egy dologban egyetértettek, hogy nem kérnek a miniszterelnök kilépési egyezményéből, ezért neki az EU-vezetőknél kellett kérnie, hogy tolják hátrébb a brexit időpontját, hogy addigra Londonban tisztázzák a „hogyan továbbot”.

A mostani indítványt Oliver Letwin volt konzervatív miniszter terjesztette elő és azt 329 a 302 ellenében fogadta el a törvényhozás. Egyes – keményvonalas és dühös – kollégái Letwint egyfajta „önjelölt ügyvezető miniszterelnöknek” nevezték, utalva May megingott helyzetére és a távozását saját pártjában is egyre hangosabban követelő hangokra.

A kormány a hétfői, sokkoló szavazási eredmény után azzal vágott vissza, hogy a képviselők „felborították az egyensúlyt a demokratikus intézmények között és ezzel veszélyes precedenst teremtettek”.

May ugyanakkor egy másik veszélyes dolog miatt is foghatja a fejét: a voks után lemondott kormánya három államtitkára,

az egészségügyi, a külügyi és az üzleti tárca csapatából.

Hogyan lesz ebből egyezmény?

A szerdán esedékes „jelzésértékű” voksolásokon a brit képviselők például jelezhetik, hogy az EU-val való vámuniót megőrző „puha brexitet” vagy akár a kilépési folyamatot beindító, úgynevezett 50. cikkely visszavonását akarják-e. (Ezt követelte a hétvégén London utcáin felvonuló milliónyi ember, aki emellett az uniós tagság fenntartását is akarja). A szavazatok célja, hogy a parlamenti képviselők értésre adják: milyen egyezmény alapján lépjen ki az EU-ból a szigetország. Kérdés: hogyan lehet ezekből egyezmény, amikor az unió közölte, tovább már nem tárgyal a britekkel.

Theresa May élesen bírálta a képviselők akcióját, amely szerinte „egymásnak ellentmondó eredményekkel vagy akár eredmények nélkül végződhet”, sőt azt sem volt hajlandó kikötni, hogy aláveti-e magát a képviselők óhajának. Helyette arra utalt, hogy

még az unió által kitolt határidő előtt ismét benyújtja a ház elé a Brüsszellel kialkudott válási egyezményt.

A Nagy Brit Brexit Szappanoperában így most egymással párhuzamosan két forgatókönyvíró próbálja meghatározni a cselekményt: az egyik a kormányfő, a másik a parlament. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére ezt azzal próbálta meglovagolni, hogy közölte: bármely brexitmódszert a szavazópolgárokkal kell jóváhagyatni és erre a legjobb megoldás az előrehozott parlamenti választás lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×