Infostart.hu
eur:
355.78
usd:
308.67
bux:
133645.28
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen szervezett tüntetés egyik résztvevője a londoni parlament előtt 2019. március 25-én. Az Európai Bizottság ezen a napon tett nyilatkozata szerint felkészültek arra, hogy az Egyesült Királyság április 12-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

A sokkoló eredménnyel zárult szavazás után foghatja a fejét Theresa May

A brit parlament kezdi kicsavarni Theresa May kormányfő kezéből a brexit irányítását. A képviselők elfogadtak egy olyan indítványt, amelynek nyomán a kilépés alternatív módjairól szavazhatnak – szemben May brexitegyezményével.

Ha nem is masszív többséggel, de a brit parlamenti képviselők hétfőn visszavágtak a múlt héten a brexit elakadása miatt őket ostorozó Theresa Maynek.

A miniszterelnök újabb vereséget szenvedett, amikor a parlament elfogadta azt az indítványt, hogy egy sor „jelzésértékű” vokssal nyilváníthasson véleményt a brexit módjáról, szemben Maynek az Európai Unióval kialkudott válási egyezményével – amelyet már kétszer elkaszáltak a házban.

May a hétfőn, késő este tartott voks előtt elismerte, hogy sokat bírált „válási megállapodását” egyelőre nem viszi a képviselők elé, mert „annak nincs meg a szükséges támogatottsága”. Az óra azonban ketyeg: Londonnak a tervek szerint pénteken kellene (kellett volna) kilépnie az Európai Unióból.

Mivel az egymással szembenálló parlamenti táborok abban az egy dologban egyetértettek, hogy nem kérnek a miniszterelnök kilépési egyezményéből, ezért neki az EU-vezetőknél kellett kérnie, hogy tolják hátrébb a brexit időpontját, hogy addigra Londonban tisztázzák a „hogyan továbbot”.

A mostani indítványt Oliver Letwin volt konzervatív miniszter terjesztette elő és azt 329 a 302 ellenében fogadta el a törvényhozás. Egyes – keményvonalas és dühös – kollégái Letwint egyfajta „önjelölt ügyvezető miniszterelnöknek” nevezték, utalva May megingott helyzetére és a távozását saját pártjában is egyre hangosabban követelő hangokra.

A kormány a hétfői, sokkoló szavazási eredmény után azzal vágott vissza, hogy a képviselők „felborították az egyensúlyt a demokratikus intézmények között és ezzel veszélyes precedenst teremtettek”.

May ugyanakkor egy másik veszélyes dolog miatt is foghatja a fejét: a voks után lemondott kormánya három államtitkára,

az egészségügyi, a külügyi és az üzleti tárca csapatából.

Hogyan lesz ebből egyezmény?

A szerdán esedékes „jelzésértékű” voksolásokon a brit képviselők például jelezhetik, hogy az EU-val való vámuniót megőrző „puha brexitet” vagy akár a kilépési folyamatot beindító, úgynevezett 50. cikkely visszavonását akarják-e. (Ezt követelte a hétvégén London utcáin felvonuló milliónyi ember, aki emellett az uniós tagság fenntartását is akarja). A szavazatok célja, hogy a parlamenti képviselők értésre adják: milyen egyezmény alapján lépjen ki az EU-ból a szigetország. Kérdés: hogyan lehet ezekből egyezmény, amikor az unió közölte, tovább már nem tárgyal a britekkel.

Theresa May élesen bírálta a képviselők akcióját, amely szerinte „egymásnak ellentmondó eredményekkel vagy akár eredmények nélkül végződhet”, sőt azt sem volt hajlandó kikötni, hogy aláveti-e magát a képviselők óhajának. Helyette arra utalt, hogy

még az unió által kitolt határidő előtt ismét benyújtja a ház elé a Brüsszellel kialkudott válási egyezményt.

A Nagy Brit Brexit Szappanoperában így most egymással párhuzamosan két forgatókönyvíró próbálja meghatározni a cselekményt: az egyik a kormányfő, a másik a parlament. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére ezt azzal próbálta meglovagolni, hogy közölte: bármely brexitmódszert a szavazópolgárokkal kell jóváhagyatni és erre a legjobb megoldás az előrehozott parlamenti választás lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató
Cikkünk frissül

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Babaváró, kriptopénzek, kórházi klímák, újabb csontváz - Itt vannak a kormány legújabb bejelentései

Babaváró, kriptopénzek, kórházi klímák, újabb csontváz - Itt vannak a kormány legújabb bejelentései

Fontos döntéseket hozott szerdai ülésén a Tisza-kormány, melyekről a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón mond részleteket Magyar Péter miniszterelnök. A tájékoztatón kiderült, hogy a kormány döntött a Diákhitel 1 kamatstopjának határidejének kitolásáról az év végéig, a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot is meghosszabbította a kormány. Ez utóbbi döntés 24 ezer családot érint. Budapest újabb haladékot kap a fizetési kötelezettségének teljesítésére, így később kell fizetnie a 37+12 milliárd forintot. Magyar Péter elmondása szerint a kórházak működtetésével megbízott KEF krónikusan alul volt finanszírozva, például a kórházi klímák karbantartására sem volt betervezve fedezet a költségvetésbe. Ezen is változtat az új kormány. Az eseményről a helyszínről élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×