eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit parlament videókészítő osztálya által közreadott, videófelvételről készített képen John Bercow házelnök bejelenti, hogy az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya

Nyolc brexit-forgatókönyvről szavazhatnak

A brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének lehetővé tételétől az újabb népszavazáson át a brexit törléséig terjed azoknak az alternatív forgatókönyveknek a sora, amelyekről a londoni alsóház elnökének döntése alapján a ház vitázhat és szavazhat szerdán.

Az alsóház hétfő éjjel szavazta meg azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak - egyelőre jogilag nem kötelező erővel, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal - a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről novemberben elért, eddig azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.

A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül szerda délután John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá.

  • Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból.
  • Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók.
  • Van egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a brexitet.
  • A köztes javaslatok lényege, hogy az Egyesült Királyság a kilépés után is maradjon szoros, lehetőleg vámuniós jellegű kapcsolatban az Európai Unióval.
  • Az egyik ilyen beterjesztés azt indítványozza, hogy London a brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA), amelynek az Egyesült Királyság tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez, a mai Európai Unió elődjéhez.

Theresa May miniszterelnök már az indikatív szavazásokról szóló javaslat vitája és megszavazása előtt közölte:

nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja.

Az indikatív képviselői szavazások valóban nem kötelezik jogi erővel a kormányt cselekvésre, de több képviselő is úgy nyilatkozott, hogy komoly negatív reakciója lenne, ha valamely javaslat a jelzésértékű szavazásokon nagy többséget kapna, de a kormány ennek ellenére figyelmen kívül hagyná a képviselői véleménynyilvánítást.

Az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel vetette el az EU-val elért brexit-megállapodást.

Theresa May ezek után, a múlt héten hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását.

Az EU a csütörtök-pénteki csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-éig - az európai parlamenti választások előtti napig - halasztható.

Az egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon.

Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó - egyelőre kijelölt határidő nélküli - halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.

May szerdán utalást tett arra, hogy a kormány még a héten harmadszor is az alsóház elé terjesztheti a brexit-megállapodást.

John Bercow házelnök azonban szerdán külön nyilatkozatban figyelmeztette a kormányfőt: változatlanul érvényben van az a minapi végzése, amely szerint a parlamenti precedensjog alapján a kormány nem terjesztheti be újból "változatlan, vagy szinte változatlan" formában ugyanazt az egyezményt, amelyet a ház legutóbb elutasított.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×