Dupla határidőt adott az Európai Unió Nagy-Britanniának a brexitre. Éjszakába nyúló vita után, több mint két óra késéssel bejelentették: május 22. lesz a határidő, ha May kétszer leszavazott válási paktumát a jövő héten elfogadja a brit parlament. Ezután ugyanis még olyan jogi szabályozást kell elfogadnia, amely lehetővé teszi az unióból történő kiválást.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnök ugyanakkor azt is közölte:

ha a britek ismét leszavazzák az alkut, akkor a határidő – szavai szerint „a szakadék széle időpont” – már április 12-én lejár.

Addig azonban még minden lehetséges. Az is, hogy a britek az Európával való kereskedelmet és jövőbeli kapcsolatokat szabályozó egyezmény nélkül „essenek ki”, az is, hogy mégis elfogadják a válási egyezményt. Többhónapos hosszabbítást is kérhetnek és le is állíthatják a brexitet.

„Többet már nem adhatunk. Reméljük, a brit parlament elfogadja az egyezményt” – mondta Jean-Claude Juncker, az EU Bizottság elnöke. A tárgyalóteremben heves vita folyt és több EU-vezető „guillotine-dátumot” követelt, azért, hogy a briteket döntésre kényszerítsék: ha hosszabbítást akarnak, hajlandók-e európai parlamenti választásokat tartani vagy sem.

Az általában egymással együttműködő Németország és Franciaország vezetői keményen összecsaptak. Macron francia elnök nem akart jelentős hosszabbítást adni és elfogadhatónak tartaná a britek rendezetlen kilépését, „mert ők a kiválásra szavaztak”. Merkel német kancellár azonban emlékeztette, hogy mindenképp el akarja kerülni a „kemény brexitet”, mert „a történelem keményen fog ítélni”.

May a csúcs után megpróbált nyomást gyakorolni a brit képviselőkre, akiket szerda este a tévé nyilvánossága előtt bírált.

„Lehetőség van a hosszabbítással a rendezett kilépésre. Vagy nem fogadják el az alkut és akkor április 12. előtt új tervvel kell előállni. És ha a terv további hosszabbításról szól, akkor európai parlamenti választásokat kell rendezni” – mondta egy olyan lehetőségre utalva, amitől a legtöbb brit képviselő hidegrázást kapna. Uniós források szerint ugyanakkor May a többi vezető előtt nem tudott felelni arra, mi történik, ha a brit parlament mégsem fogadja el „válási egyezményét”.

Közben Londonban – ritka egyetértésben – a munkaadók és munkavállalók szervezetei közös levélben kértek „alternatív tervet”, mert szerintük „válságba került az ország”, és a no-deal brexit hatalmas kárt okozna.

A miniszterelnöki hivatal közben pedig jelezte: May nem fogja mérlegelni az Egyesült Királyság kiválási folyamatát beindító, úgynevezett 50. cikkely visszavonását. Ezt és az uniós tagság fenntartását követeli a brit parlament oldalán elérhető petíció, amit péntekre virradóra már több, mint kétmillióan írtak alá a 60 milliós Nagy-Britanniában.

May szóvivője szerint

a brexit visszavonása „maradandó kárt okozhat a politika és demokrácia iránti bizalomban”.