A vártnál sokkal később született eredmény az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján rendezett brexitmegbeszélésen. Az előzetesen várt este hét órás bejelentések időpontjait egyre csak tologatták, és közben először egy május 22-i, később több másik időpont is kiszivárgott. Sőt, diplomáciai források még az év végéig történő meghosszabbítást sem zárták ki.

Végül éjfél előtt derült ki, milyen megállapodás született: a találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében

• a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.
• Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon.

Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.

„Április 12-éig minden opció nyitva marad, a brit kormány addig eldöntheti, mit akar, legyen az hosszú halasztás, rövid halasztás, vagy akár azonnali kilépés” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a döntés utáni sajtótájékoztatón.

Felmerült az a kérdés, hogy egy esetleges hosszú határidő vajon meddig tarthatna. Erre a sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csak annyit mondott:

„a legvégsőkig”.

Most tehát az a kérdés, hogy az eddig mind 2019. januárjában, mind 2019. március 12-én leszavazott javaslattal mit kezd most a brit parlament alsóháza. Arról ugyanis korábban már döntöttek, hogy halasztást szeretnének, és arról is szavaztak, hogy semmiképpen nem akarnak megállapodás nélküli brexitet.

Ám ha a jövő héten sem fogják megszavazni a javaslatot (amit egyébként az EU véglegesnek tekint, a Munkáspárt pedig újra tárgyalna róla a brit parlamentben), akkor jövő csütörtökre újabb, rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze, ahol kemény viták várhatók, és ahol a brit külügyminiszter szerint akár újabb brexit-népszavazást is előírhat az EU – más kérdés, hogy Jeremy Hunt szerint ezt a brit parlament nem fogadná el.

Újra kell tárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő kiválási szerződést, amelyet már kétszer is elutasított a londoni parlament alsóháza - jelentette ki Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erőnek számító Munkáspárt elnöke Brüsszelben még a csúcs kezdete előtt.

"Eltökéltek vagyunk, hogy megegyezzünk, és ezzel megakadályozzuk az Egyesült Királyság rendezetlen kilépését, illetve konstruktív jövőbeli kapcsolatot alakítsunk ki az Európai Unióval" - mondta akkor Corbyn, miután megbeszélést folytatott Michel Barnier-vel, az EU brexitügyi főtárgyalójával.