Infostart.hu
eur:
377.78
usd:
319.64
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Close-up shot of microscope with metal lens at laboratory.
Nyitókép: Kkolosov/Getty Images

Ennyit keres most egy tudományos kutató Magyarországon

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban (HUN-REN) dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelése a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg - közölte a HUN-REN.

A közlemény alapján a szeptemberi bérrendezést követően jelentősen nőtt a HUN-REN kutatóinak bére: a nemrégiben a nyilvánosságban megjelent információkkal ellentétben, a kormány által biztosított többletforrásból, 850 ezer forintra emelkedett a HUN-REN kutatóinak átlagos alapbére, a teljes havi átlagjövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot.

A kormány 2025-re 18 milliárd forint többletforrást biztosított a HUN-REN-nek bérfejlesztésre, amit szeptemberben fizettek ki a kutatóknak és a dolgozóknak január 1-jéig visszamenőlegesen, majd októbertől már mindenki az emelt havi bért kapja - tették hozzá.

A bérfejlesztés következő lépéseihez a többletforrást a kormány a következő két évre is garantálja: 2026-ban újabb 18 milliárd, 2027-ben pedig további 12,5 milliárd forintot biztosít a HUN-REN számára.

Ezzel - a 2024-es bázishoz képest -, 2027-re több mint duplájára emelkedik a kutatási hálózat közvetlen költségvetési támogatása - írták.

Közölték azt is, hogy 2027-re olyan teljesítményarányos bérezés valósul meg, amely méltó a magyar kutatók teljesítményéhez és összevethető a nyugat-európai kutatóintézetek gyakorlatával.

A bérrendezési program kiszámítható és versenyképes életpályát biztosít a kutatóknak, és megerősíti a magyar kutatás jövőjét - emelték ki.

A közlemény szerint 2026-ban és 2027-ben a bérrendezés már kiemelt hangsúlyt helyez a kutatói teljesítmények elismerésére: nemcsak a nemzetközi szintű tudományos publikációk számát és minőségét veszik figyelembe, hanem a bejegyzett szabadalmakat, az innovációs eredmények hasznosulását, az ipari együttműködések és megrendelések volumenét, valamint a nemzetközi pályázati sikerek arányát is.

Kiemelt szempontnak nevezték a jövő kutatóinak képzését, a tehetségek bevonzását és megtartását, a tudományos pálya vonzóvá tételét.

A kormány által a kutatás közfeladatát ellátó, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak biztosított jelentős költségvetési többletforrás a bérrendezés mellett az infrastruktúra-fejlesztést és a kapacitásnövelést szolgálja. A cél a hálózat tőkebevonási képességének növelése, amely tovább erősíti az ipari és a gazdasági szereplőkkel való széleskörű együttműködést - közölték.

A kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre a GINOP Plusz pályázattal további lehetőségek nyílnak a jövő évben; a 26 milliárd forintos keretösszegen keresztül a kutatóhálózat életében eddig nem látott léptékű fejlesztési program indul el.

A következő három évben a legmodernebb technológiai háttér épül ki többek között olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a nukleáris medicina, az anyagtudományok és a biotechnológia - sorolták.

Mint írták, a HUN-REN bérrendezési programja, a kapacitásnövelés és az infrastruktúra-fejlesztés befektetés a jövőbe. Hozzájárul annak a kutatási környezetnek a kialakításához, amelyben a megszülető tudományos eredmények beépülnek az értékláncba és azonnali hatást váltanak ki a magyar gazdaság vagy társadalom egészére.

A hálózat kutatóinak munkájában meghatározó szerepet kapnak a Neumann János Programban kijelölt célterületek: az egészséges élet, a zöld átállás és a fenntarthatóság, a digitalizáció, az energiabiztonság, valamint a kibervédelem - áll a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Századvég: Európában nőtt az atomenergia támogatottsága

Századvég: Európában nőtt az atomenergia támogatottsága

Nőtt Európában az atomenergia támogatottsága és csökkent a technológia elutasítóinak aránya – ez derült ki a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 27 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatásból. Az InfoRádió Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatóját kérdezte.

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×