Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda

Évente 900 ezer emberrel csökken Európa népessége?

Európa lakossága 900 ezerrel csökken évente, miközben az átlagéletkor folyamatosan nő - derül ki német DSW alapítvány a világ lakosságának alakulását vizsgáló idei jelentéséből. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint ez a szám túlságosan magasnak tűnik. 2030-ra azonban nagyjából ez lesz a helyzet - tette hozzá Hablicsek László.

A KSH szakértője szerint az eddigi adatokból inkább az derült ki, hogy Európa népessége stagnál. A gyermekvállalási kedv hosszú ideje csökken. Ennek következtében az elkövetkező 25 évben valóban eljuthat oda Európa, hogy ilyen nagymértékű lesz a népességfogyás.

Az alacsony gyermekszám az egyik oka annak is, hogy elöregszik a népesség. Ehhez persze hozzájárul az egyre hosszabb várható élettartam, illetve a korábbi tömeges bevándorlás is, hiszen az egykori bevándorlók ma már idős emberek - tette hozzá Hablicsek László.

A jelentés szerint ugyanakkor a fejlődő országokban a népesség gyors növekedése a jellemző.

Afrikában a Szaharától délre élők száma akár meg is duplázódhat az elkövetkező 50 évben. A népességkutató szerint erre két magyarázat is van: az egyik nézet szerint egyszerűen ellenkező tendenciák érvényesülnek a fejlődő és a fejlett országokban.

A demográfiai kutatások azonban azt mutatják, hogy mindenhol a világon ugyanaz a folyamat megy végbe, csak vannak olyan országok, ahol ezek később kezdődtek el. Így tulajdonképpen a fejlődő országok is ugyan oda tartanak, mint amivel most a fejletteknek kell szembenézniük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×