Infostart.hu
eur:
356
usd:
308.67
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Kombájn aratja a kukoricát Fadd-Dombori határában 2015. október 8-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Kiss Dániel

Égbe szökött a kukorica termelői ára

A búza értéke is magas tartományban mozog.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint 2024. 34. héten áfa és szállítási költség nélkül, átlagosan az alábbiak szerint alakultak a termelői árak:

  • étkezési búza 73 544 forint/tonna, 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árat, viszont 4 százalékot csökkent a 33. heti árhoz képest. Az étkezési búza ára idén a 33. héten volt a legmagasabb 76 230 forint/t,
  • takarmánybúza 69 820 forint/t, 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árat és 2 százalékkal felülmúlta az előző heti árat is,
  • takarmánykukorica 76 392 forint/t, 16 százalékkal magasabb, mint 2023. 34. hetén, és 5 százalékot drágult egy hét alatt,
  • takarmányárpa 59 635 forint/t, 19 százalékkal haladta meg a tavalyi árat, viszont 3 százalékkal múlta alul előző heti árat

– olvasható az agroinform.hu-n.

Mint azt hozzáteszik, a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza szeptemberi jegyzése 183–196 dollár/tonna tartományban mozgott augusztus 19. és 30. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény szeptemberi jegyzése 190–206 euró/tonna között alakult. Mindkét árutőzsdén emelkedtek az árak a vizsgált időszakban.

A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése változatlanul 73 ezer forint/tonna volt augusztus 21. és 30. között. A chicagói árutőzsdén 143–149 dollár/tonna tartományban mozgott a kukorica szeptemberi jegyzése augusztus 19. és 30. között. A párizsi árutőzsdén a termény novemberi tőzsdei elszámolóára 189–199 euró/tonna között alakult ugyanekkor. A kukorica jegyzési ára is emelkedett a vizsgált időszakban.

Milyen az idei búzatermés?

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) augusztusi előrevetítésében az előző szezonét csaknem 1 százalékkal meghaladó, 799 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 803 millió tonna lehet, és 266 millió tonna búza maradhat a tárolókban a szezon végén – írja az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Hozzáteszik, hogy a francia piacelemző, a Tallage augusztusi tájékoztatása szerint Lengyelországban és Litvániában meglehetősen korán kezdődött az aratás, miközben a nyugat-európai tagországokban a nyár közepéig tartó bizonytalan időjárás miatt elhúzódott, augusztus közepén Észak-Franciaországban és Németországban még voltak betakarításra váró búzatáblák.

Franciaországban az egy évvel korábbihoz képest 27 százalékkal kevesebb búza betakarítása várható az idén. Németországban pedig 10 százalékos a visszaesést kalkulálnak.

A terméseredmények Spanyolországban, Bulgáriában, Romániában és Litvániában viszonylag jók, bár messze nem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a franciaországi és a németországi termelési veszteségeket. Mindezek következményeként az egy hónnappal korábbihoz képest 6 millió tonnával 116,5 millió tonnára lefelé módosították az Európai Unió várható búzatermését.

Az aszály nem használt

Az IGC augusztusi projekciójában a 2023/2024. évit 3 millió tonnával meghaladó, 1226 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. A felhasználás 1229 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét 8 millió tonnával múlná felül. A 2024/2025. gazdasági év végére a 2023/2024. évinél 1 százalékkal kevesebb, 277 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban.

A Tallage szerint a kukorica termesztési feltételei júliusig meredeken romlottak Romániában, Bulgáriában és kisebb mértékben Magyarország déli részén. A magas hőmérséklet és a csapadékhiány súlyosan megviselte a növényeket a virágzás és a szemfeltöltődés idején. A lengyelországi, a németországi és a franciaországi jobb termesztési feltételek ellenére az Európai Unió kukoricatermése nem lesz bőséges 2024-ben, jelenleg 60 millió tonna körüli termést jeleznek, ami az egy évvel korábbinál 4 százalékkal, az ötéves átlagnál pedig 5 százalékkal lenne alacsonyabb – áll az AKI jelentésben.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×