A globális pénzügyi vezetők egyetértenek abban, hogy a növekedés lelassult, de továbbra is reménykednek egy jövő évi szerény növekedésben, feltéve, ha nem súlyosbodnak a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek. Ez derült ki a világ 19 legfejlettebb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő országcsoport (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek pénteki washingtoni tanácskozásán.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank arra kérte pénteken a tagországait, hogy keressenek megoldást az egyre nagyobb kereskedelmi, klímavédelmi és egyéb nézeteltérésekre, mert szerintük az egyre nagyobb szakadék azzal fenyeget, hogy a mostaninál is nagyobb lesz a globális lassulás.

Aszo Taro japán pénzügyminiszter, a G20-ak soros elnöke azt mondta: noha a jelenlegi feltételek nem optimálisak, még mindig derűlátóak abban a tekintetben, hogy a feltételek javulni fognak. "Széles egyetértés van abban, hogy a globális gazdasági növekedés folytatódik, de üteme gyenge marad" - mondta a tanácskozást követő sajtóértekezletén.

A G20-csoport úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai feszültségek hatására

a kockázatok nagyok, mégis arra számítanak, hogy jövőre újra erőre kap a növekedés.

A soros elnökséget Japántól jövőre Szaúd-Arábia veszi át.

Az IMF a mostani washingtoni tanácskozásokhoz időzített előrejelzésében úgy számol, hogy a globális gazdaság idén csupán 3 százalékkal nő, ami tíz éve a legkevesebb. Ennek oka, hogy a világ 90 százalékán az idén lefelé fordult a növekedés. De az IMF előrejelzése szerint jövőre a növekedés kicsit felgyorsul 3,4 százalékra, ami még mindig alatta van a 2018-ban elért 3,6 százalékos globális növekedésnek.

"A kereskedelmi feszültségek hatása már meglátszik az üzleti bizalmon és a befektetéseken" - állapította meg Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója a pénteki tanácskozás megnyitó beszédében.

Georgieva, aki a Világbank második számú tisztségviselője volt eddig, elismerően szólt elődjéről az IMF élén, Christine Lagarde-ról.

David Malpass, a Világbank elnöke arról beszélt: a globális növekedésben történt lassulás akadályozza az intézmény azon erőfeszítését, hogy segíteni tudjon a világ súlyos szegénységben élő 700 millió lakosán, különösen azokban az országokban, amelyek vezetésének regionális konfliktus okozta menekültáradattal kell megküzdenie.

Napirenden a kereskedelmi viták

Az IMF és a Világbank őszi tanácskozásain várhatóan főleg a kereskedelmi viták kerülnek terítékre. Ezeket a vitákat jórészt Donald Trump amerikai elnök azon politikája váltotta ki, miszerint csökkenteni kell az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének hiányát más országokkal szemben, és növelni kell az amerikai gyáripari állások számát. Ezeknek az erőfeszítéseknek mindeddig kevés hozadéka volt - állapította meg az AP hírügynökség.

Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúhoz jön még, hogy az amerikai kormányzat péntektől 10, illetve 25 százalékos büntetővámot vetett ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre a WTO jóváhagyásával. Bruno Le Maire francia kereskedelmi miniszter erre reagálva azt mondta: súlyos következményei lesznek a büntetővámoknak, "az EU kész megtorló intézkedéseket tenni".

Le Maire most pénteken ehhez még hozzátette: az Európai Unió kész tárgyalni a büntetővámok elkerüléséről, de Trump elnök eddig nem sok hajlandóságot mutatott a tárgyalásra. A kínai-uniós kereskedelmi háborúról szólva úgy vélte, hogy ennek igazi győztese valószínűleg Kína lesz.