Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
331.78
bux:
146297.21
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Pixabay.com

Kéményseprés: alaptörvény-ellenes helyzet jött létre

Az Alkotmánybíróság határozata szerint alaptörvény-ellenes helyzetet hozott létre az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény elfogadásakor. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke közölte: nem azonosulnak a testület által megfogalmazottakkal.

Az Országgyűlés 2015-ben döntött arról, hogy a kéményseprést elveszi az önkormányzatoktól és azt az állam a továbbiakban közfeladatként, ingyen látja el. A települések maguk dönthették el, hogy továbbra is ellátják ezt a feladatot, vagy átadják az állam által erre kijelölt katasztrófavédelemnek. Utóbbi esetben felmondták a kéményseprő-vállalkozóval kötött szerződést, aminek hatására számos vállalkozás tönkrement.

A kormányzat azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy megnőttek a kéményseprési díjak, ezért indokolt a rezsicsökkentés, valamint azzal érveltek, hogy nagy különbségek voltak az elvégzett munka színvonalában.

Kártalanítani kell a cégeket

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozatból kiderült: hogy az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes az, hogy az önkormányzat általi felmondással megszüntetett jogviszonyokhoz kapcsolódóan az Országgyűlés nem alkotta meg a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

Az Országgyűlésnek az Ab döntése szerint június 30-ig meg kell alkotnia a kártalanításhoz szükséges elszámolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Tiltakozás a kéményseprők oldaláról

Nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével, bár jogilag nem tudják kifogásolni, mégis abszurdnak tartják, hogy a szerződések felmondása után a testület alaptörvény-ellenesnek ítélte a parlamenti jogalkotást – mondta az InfoRádiónak Vámos Csabát a kéményseprők érdekképviseletének elnöke. Szerinte nem igaz ugyanis, hogy a korábbi szolgáltatókat kártalanítani kéne, hiszen „senki nem mondta” nekik, hogy hagyják abba a tevékenységüket és ne foglalkozzanak kéménysepréssel.

Vámos Csaba megjegyezte: az említett vállalkozások a rezsicsökkentéskor trükköztek, ami miatt számos lakossági panasz érte őket. Egyes megyékben pedig ellátási zavarok alakultak ki, így 2015 év végén a kormánynak be kellett avatkoznia, hogy ezt a fontos preventív tevékenységet a továbbiakban is biztosítani tudja – mondta az érdekképviseleti elnök.

Más változásban is reménykednek

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében június 30-ig kapott határidőt az országgyűlés, hogy megalkossa azokat az elszámolási jogszabályi rendelkezéseket, mely biztosítja a vállalkozók kártalanítását.

Vámos Csaba a szervezet álláspontját ismertetve elmondta: nemhogy kártérítést nem érdemelnek az érintett cégek, hanem még nekik kellene fizetniük. Úgy látják, ezek a társaságok okolhatók azért is, hogy azóta olyan, szakmailag rossz döntések születtek, mint a kéményellenőrzések gyakoriságának csökkentése. Az elnök bízik abban, hogy ha már hozzányúlnak a törvényhez, utóbbi problémát is orvosolják, és visszaállítják a korábbi ellenőrzési gyakoriságot, illetve a családi házakban is újra kötelezővé teszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×