eur:
393.31
usd:
355.08
bux:
72243.41
2024. szeptember 5. csütörtök Lőrinc, Viktor

Mennyit érünk? - itt a nagy összehasonlítás!

Egy budapesti középiskolai tanár kétszer annyit keres évente, mint bukaresti kollégája, de hétszer kevesebbet, mint egy dublini állami iskola oktatója, derül ki a svájci UBS banknak a világ 71 városára kiterjedő tanulmányából.

A tanulmányból többek között kiderül, hogy - a lakbért is beszámítva - sorrendben Oslo, London és Koppenhága a világ három legdrágább városa, ahol a bank által összeállított fogyasztói kosár és a lakhatás költsége drágább, mint az összehasonlítása alapul szolgáló Zürichben.

Ha a zürichi költséget száznak vesszük, akkor Budapesten a megélhetés ennek alig valamivel több mint felébe, 53 egységbe kerül, de még így is drágább, mint Prága, Bukarest, Pozsony vagy Szófia.

Az átlagkereseteket tekintve még le vagyunk maradva

A svájci bank 36 éve minden augusztusban adja ki azt a tanulmányt, amelyben többek között 14 szakma keresetét, a vásárlóerőt és a lakbéreket hasonlítja össze.

A nettó átlagbéreket - az árak eltérései miatt - nem nagyon érdemes összehasonlítani, csupán megemlítjük, hogy ha ismét száznak vesszük a zürichi béreket, a budapesti csak ennek tizenhat százalékát érik el.

Vásárlóerőben valamivel jobban állunk, egy átlagos budapesti dolgozó vásárlóereje majdnem harminc százalék a zürichiekének, ezzel közvetlenül Moszkva mögött és Tallin előtt állunk. A prágaiak vásárlóereje viszont egyharmadával magasabb a budapestiekének.

Tallintól Dublinig

Ugyancsak érdekes összehasonlítás, hogy míg egy kiló kenyérért Budapesten 14 percet kell dolgozni, Londonban csak öt percet, Dublinban hét percet, Bukarestben több mint fél órát, Caracasban pedig egy óra 16 percet.

A bank tanulmányából az is kiderül, hogy amíg Budapesten egy átlagos méretű család havi 219 eurót, vagyis 59 ezer forintot költ élelmiszerre, nagyjából ugyanannyit, mint egy hasonló pozsonyi vagy prágai család, Mumbaiban - vagy ahogy sokan még mindig jobban ismerik, Bombayben - ússzák ezt meg a legolcsóbban, 144 euróból és messze a legtöbbet, 600 eurót költ élelmiszerre egy tokiói család.

Az élelmiszer Litvániában a legolcsóbb

Élelmiszerek tekintetében Európa legolcsóbb városa a litván főváros, 181 euróval, a legdrágább pedig Oslo, 516 euróval, tehát az eltérés csaknem háromszoros.

A legnagyobb különbség viszont a vasúti árakban van. A vizsgált 71 városból 200 kilométeres távolságra szóló másodosztályú vonatjegy Londonban 75 euróba kerül, Kievben viszont csak két euró 20 centbe. A különbség 34-szeres.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.05. csütörtök, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
A saját autógyártóit vérezteti ki Európa, súlyos pénzek forognak kockán

A saját autógyártóit vérezteti ki Európa, súlyos pénzek forognak kockán

A világ a zöldebb energia, a tisztább közlekedés felé halad, bár az oda vezető út szemmel láthatóan egyenetlen. A kezdeti felfutás után az elektromos autók iránti kereslet jelentősen visszaesett, idén csak stagnálnak az eladások az EU-ban, közben viszont az uniós CO2-kibocsátási célkitűzéseknek ugyanúgy meg kell felelniük az autógyártóknak, ami jelentős problémákat szülhet egyes szereplőknél. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a gyártóknak meghatározott határértékek alatt kell tartaniuk a flottszintű kibocsátásuk, különben súlyos bírságokat kapnak - ezzel ösztönzik őket, hogy több tiszta járművet gyártsanak. A kvótákat ráadásul 2025-ben szigorítják, így ennek apropóján a UBS megvizsgálta, hogyan állnak az autógyártók a CO2-kibocsátási célok teljesítésében. Úgy tűnik, hogy a Volkswagen és a Renault lehet a legnagyobb bajban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×