A tervezett változások elsődleges célja Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével - közölte a tárca.

A társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjának fokozottabb érvényesítése a korábbinál is nyomatékosabb igényként jelenik meg, miután a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatás-fejlesztésre és az innovációra szánt éves forrásmennyiséget 32 milliárd forinttal emeli meg - jelezték.

Az ITM szerint a mostani rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, a bevált gyakorlatokhoz igazodó átalakításra van szükség. A törvényjavaslat megteremti a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szabályozási és szervezeti kereteit, rögzíti finanszírozásának, támogatásának alapelveit.

A változásokkal javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya - teszik hozzá.

A tervezett módosítás létrehozza az innovációs és technológiai miniszter által vezetett, tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot.

A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban, figyelemmel kíséri az NKFI Alap működését, éves programstratégiáját. Tagjait és társelnökét az elnöklő miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki a gazdasági, a tudományos és az állami szféra meghatározó szereplői közül.

Létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik:

• az Agrártudományi Kutatóközpont,
• az Atommagkutató Intézet,
• a Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
• a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,
• az Energiatudományi Kutatóközpont,
• a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet,
• a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont,
• a Nyelvtudományi Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont,
• a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet,
• a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet,
• a Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
• a Társadalomtudományi Kutatóközpont,
• a Természettudományi Kutatóközpont,
• a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Az irányító testület munkáját a nemzetközi gyakorlat mintájára a sokszínű tudományos szempontokat és érdekeket megjelenítő tudományos tanács és a világszerte elismert külföldi kutatókból álló nemzetközi tanácsadó testület segíti. Utóbbi közreműködik az ELKH rendszeres, tudományos és szervezeti teljesítmény-mérésében, növelve a működés hatékonyságát - közölte az ITM.

Az MTA és a tárca között nincs egyetértés a kutatóintézetek sorsáról. Lovász László, az MTA elnöke jegyzéket adott át az ITM-nek. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.