Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
316.11
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter és Lovász László, az MTA elnöke (b-j) az Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az MTA dísztermében 2019. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Palkovics László: júniusban módosulhat az akadémiai törvény

A kutatóintézeti hálózat működését az MTA szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánjuk megoldani - mondta az innovációs és technológiai miniszter abban az interjúban, amely éppen a Magyar Tudományos Akadémia hétfőn kezdődő közgyűlésének napján jelent meg a Magyar Hírlapban.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése ma dönt a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. A kérdésben még több pontban vita van az akadémia elnöksége és az ITM között.

Palkovics László a Magyar Hírlapnak adott interjúban úgy fogalmazott, ha az MTA közgyűlése ma úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldani.

Szerinte még júniusban elfogadhatja az Országgyűlés az ehhez szükséges jogszabály-módosítást.

Mint mondta, a legfontosabb, hogy azt a bizonytalanságot, amely a kormány szándéka ellenére már egy fél éve tart, minél előbb szüntessék meg.

A miniszter úgy fogalmazott, "elég hosszú ideje folyik a munka, és ugyan maradtak még nyitott kérdések, a lényegi szempontot a kormány egyértelművé tette: a kutatóintézet-hálózat működését az Akadémia szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánja megoldani. Ennek egyetlen egyszerű oka van: legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség – az adófizetők, a választók által megválasztott kormány vagy éppen az ipar – lássa, hogy mi történik a forrásokkal. Nincs ez másként Németországban vagy az Egyesült Államokban sem. A cél tehát az, hogy egy másfajta kontroll alatt működjön a hálózat, ami azonban nem azt jelenti, hogy az Akadémiának ebben ne lenne szerepe a továbbiakban. Azt illetően, hogy a közgyűlés ezt meg is szavazza, nem vagyok optimista" - fogalmazott a miniszter.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy a kormány szándéka egyértelmű, a cél az, hogy Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben.

Az MTA dolgozóiból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) bejelentette, "a kutatóhálózatról szóló vita ideje alatt az Akadémia székháza előtt felsorakozva demonstrálnak ezzel kifejezve azt a szándékot, hogy "munkájukat továbbra is az MTA égisze alatt kívánják folytatni".

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×