eur:
411.04
usd:
394.53
bux:
79365.5
2024. november 22. péntek Cecília
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézményrendszerének tervezett átalakítása ellen szervezett demonstráció résztvevői vonulnak a Budapesti Corvinus Egyetemtől az MTA székházához a Vámház körúton 2019. június 2-án. A tüntetést az Oktatói Hálózat és az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezte.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Több ezren tüntettek a kutatás szabadságát követelve

"Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának" jelszó alatt hirdetett tüntetést az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délutánra.

A Palkovics László vezette Innovációs Minisztérium az elmúlt hetekben elkészítette a kutatóintézeti rendszer teljes átalakításának tervezetét. Ebben többek között szerepel, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézetek az államhoz kerülnek, és ingyenes használatba kerül a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyon.

Palkovics László innovációs miniszter korábban azt mondta: "határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot. A kormány célja, hogy a minőség növelése és a jó finanszírozhatóság érdekében ez a tudományos közösség nagy mértékű kontroll alá kerüljön – fogalmazott Palkovics László. A miniszter azt is hozzátette: már júniusban módosítja az akadémiai törvényt a Parlament.

A Magyar Tudományos Akadémia a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után jegyzéket adott át az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint az Alaptörvénybe ütköznek.

A kutatóintézetekkel kapcsolatos törvény ellen hirdetett tiltakozó menet délután kettőre hirdették meg a gyülekezőt a Fővám téri Corvinus Egyetemhez, innen vonultak az MTA-épülethez, érintve "a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit", így az ELTE Bölcsészettudományi kart és a CEU-t.

Budapest, 2019. június 2.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézményrendszerének tervezett átalakítása ellen szervezett demonstráció résztvevői vonulnak a Budapesti Corvinus Egyetemtől az MTA székházához a belvárosi Károly körúton 2019. június 2-án. A tüntetést az Oktatói Hálózat és az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezte.
MTI/Balogh Zoltán
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézményrendszerének tervezett átalakítása ellen szervezett demonstráció résztvevői vonulnak a Budapesti Corvinus Egyetemtől az MTA székházához a belvárosi Károly körúton. A tüntetést az Oktatói Hálózat és az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezte. MTI/Balogh Zoltán

Az Index tudósítása szerint a tömegben ott volt a Momentum Fekete-Győr András vezetésével, a DK Gréczy Zsolttal, látni lehetett Párbeszéd-zászlót is, valamint az MSZP-s Kunhalmi Ágnest is, mellette Pálinkás Józsefet, volt MTA-elnök és volt Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnököt.

Táblákkal és kitűzőkkel a kutatás szabadságát követelték. A beszédekben Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja például azt mondta: "Nem tűrjük, hogy kormányhivatalnokok döntsenek kutatásokról, kutatói munkáról. Ilyen a világon sehol sincs, egyetlen demokratikus államban sem".

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, elnökségének tagja az Akadémia előtt felszólalva "szürreális vonásokban bővelkedő törvénytervezetnek" nevezte a Palkovics-tervezetet.

Lovász László üzenete

Az MTA épülete előtt a testület elnökének, Lovász Lászlónak a levelét is felolvasták a szervezők. "Nem szabad szem elől téveszteni a fő célt, azt, hogy az intézethálózat kutatói itthon, politikai nyomástól mentesen, a nemzetközi normáknak megfelelő témaválasztási szabadságban, előre tervezhető anyagi alapokon tudják folytatni kutatásaikat" - szögezte le Lovász László.

"Az elmúlt egy esztendő az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia egyik legnehezebb éve volt" - fogalmazott üzenetében Lovász László. Az akadémia elnöke aláhúzta: bízik abban, hogy az akadémikusok, a legkiválóbb fiatal kutatókból álló "Lendületesek", az akadémiai dolgozók, a teljes magyar kutatói közösség túlnyomó többsége, valamint a magyar tudomány ügye iránt elkötelezett magyar és külföldi támogatók által megfogalmazott érveket nem csak meghallgatják, hanem meg is fontolják a döntéshozók.

A demonstráción részt vett Vékás Lajos, az MTA alelnöke is, valamint a kulturális élet több képviselője is támogatásáról biztosította az MTA dolgozóit.

Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×