Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter és Lovász László, az MTA elnöke (b-j) az Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az MTA dísztermében 2019. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Palkovics László: több pénz jut a kutatás-fejlesztésre

Az Országgyűlés keddi döntése fontos előrelépés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításában, a kormány az új keretek között 32 milliárd forinttal több támogatást szán a területre - nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter

Mint mondta, a törvényi szintű szabályok megalkotásával lehetővé válik az intézményrendszer és finanszírozás nemzetközi mintákon alapuló korszerűsítése.

Hangsúlyozta, a 2020-as költségvetés júliusban várható elfogadásával a ráfordítások is nagymértékben növekednek a jobb teljesítmény érdekében. A változásokkal az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményei találmányokban, szabadalmakban hasznosulhatnak, erősödik az együttműködés a tudományos élet, a felsőoktatás és a gazdaság szereplői között - mondta a miniszter, hozzátéve: a bővebb hazai forrás és a sikeresebb uniós pályázati szereplés feltételeinek megteremtése elsősorban a magyar kutatók érdekeit szolgálja.

Az Országgyűlés keddi döntése értelmében az Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×