Infostart.hu
eur:
362.94
usd:
317.66
bux:
151636.67
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Lovász László, az MTA elnöke beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én.
Nyitókép: Soós Lajos

A kutatás szabadságának biztosítását kéri az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia jegyzéket adott át az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.

Április 12-én találkozott utoljára az MTA és az ITM szakmai tárgyalódelegációja.

Ekkor számos pontban konszenzusra jutottak, például, hogy az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése az MTA intézethálózatát vezető új Szenátus 2/3-os többséghez legyen majd kötött. Továbbá, hogy az új intézethálózati irányítási struktúra legkorábban 2020. január 1-jén lépjen hatályba. És hogy központi költségvetésből ne pályázati forrásként, hanem alapfinanszírozásként biztosítsák az intézethálózat költségvetését.

Egy fontos kérdésről azonban ekkor nem született megállapodás: az új irányító testület, a szenátus összetételéről. Az innovációs tárca fele-fele arányban akadémikus és kormánytagokat hívna a testületbe, amely paritásos testület elnökét Orbán Viktor miniszterelnök jelölné ki. Az MTA delegáltjai azt javasolták, hogy a szenátus tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja.

Az MTA közgyűlése május 6-án 81%-os többséggel ez utóbbi összetételt fogadta el. És ez az, ami nem elfogadható a kormány és az innovációs tárca részéről.

Palkovics László innovációs miniszter az akadémiai közgyűlés után azt mondta: "Határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot. A kormány célja, hogy a minőség növelése és a jó finanszírozhatóság érdekében ez a tudományos közösség nagy mértékű kontroll alá kerüljön – fogalmazott Palkovics László. A miniszter azt is hozzátette: már júniusban módosítja az akadémiai törvényt a Parlament.

A Magyar Tudományos Akadémia tegnap az innovációs minisztériumnak átadott jegyzékében

továbbra is a kutatás szabadságának biztosítását kéri.

Az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint az Alaptörvénybe ütköznek.

Az MTA továbbá kéri a minisztériumot, hogy azokon a pontokon, amit az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportja április 12-én konszenzussal elfogadott, ne változtasson. Azt is kéri, hogy a főhivatású kutatói foglalkoztatási formák megmaradjanak.

Továbbá kiemeli az MTA, hogy a jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek, és az MTA legkiválóbb fiatalt kutatóit tömörítő Lendület-kutatócsoport vezetőinek állásfoglalásával, valamint az MTA Elnöki Titkárságára az Akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor az Arénában: Oroszországról homlokegyenest ellenkező dolgokat gondolnak egyszerre

Seremet Sándor az Arénában: Oroszországról homlokegyenest ellenkező dolgokat gondolnak egyszerre

Hol azt gondolják és írják, hogy Oroszország már az összeomlás szélén áll, hol pedig azt, hogy bármikor megtámadhatja a NATO-t, lerohanhatja a Baltikumot. Az orosz parlament szerepe formális, a valódi döntések az elnöki hivatalban születnek, az orosz vezetés a választásokkal a rendszer stabilitását és a helyi vezetők mozgósítási képességét is felméri – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×