Infostart.hu
eur:
377.22
usd:
319.9
bux:
125738.38
2026. február 25. szerda Géza
Lovász László, az MTA elnöke beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én.
Nyitókép: Soós Lajos

A kutatás szabadságának biztosítását kéri az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia jegyzéket adott át az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.

Április 12-én találkozott utoljára az MTA és az ITM szakmai tárgyalódelegációja.

Ekkor számos pontban konszenzusra jutottak, például, hogy az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése az MTA intézethálózatát vezető új Szenátus 2/3-os többséghez legyen majd kötött. Továbbá, hogy az új intézethálózati irányítási struktúra legkorábban 2020. január 1-jén lépjen hatályba. És hogy központi költségvetésből ne pályázati forrásként, hanem alapfinanszírozásként biztosítsák az intézethálózat költségvetését.

Egy fontos kérdésről azonban ekkor nem született megállapodás: az új irányító testület, a szenátus összetételéről. Az innovációs tárca fele-fele arányban akadémikus és kormánytagokat hívna a testületbe, amely paritásos testület elnökét Orbán Viktor miniszterelnök jelölné ki. Az MTA delegáltjai azt javasolták, hogy a szenátus tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja.

Az MTA közgyűlése május 6-án 81%-os többséggel ez utóbbi összetételt fogadta el. És ez az, ami nem elfogadható a kormány és az innovációs tárca részéről.

Palkovics László innovációs miniszter az akadémiai közgyűlés után azt mondta: "Határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot. A kormány célja, hogy a minőség növelése és a jó finanszírozhatóság érdekében ez a tudományos közösség nagy mértékű kontroll alá kerüljön – fogalmazott Palkovics László. A miniszter azt is hozzátette: már júniusban módosítja az akadémiai törvényt a Parlament.

A Magyar Tudományos Akadémia tegnap az innovációs minisztériumnak átadott jegyzékében

továbbra is a kutatás szabadságának biztosítását kéri.

Az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint az Alaptörvénybe ütköznek.

Az MTA továbbá kéri a minisztériumot, hogy azokon a pontokon, amit az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportja április 12-én konszenzussal elfogadott, ne változtasson. Azt is kéri, hogy a főhivatású kutatói foglalkoztatási formák megmaradjanak.

Továbbá kiemeli az MTA, hogy a jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek, és az MTA legkiválóbb fiatalt kutatóit tömörítő Lendület-kutatócsoport vezetőinek állásfoglalásával, valamint az MTA Elnöki Titkárságára az Akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Az európai gazdaság soha nem látott kihívásokkal néz szembe: gyengülő versenyképesség, szerkezeti lemaradás, egyre költségesebb energia és sorozatos geopolitikai konfliktusok formálják át a kontinens pozícióját a globális gazdaságban. Miközben az európai ipar évtizedeken át a technológiai élvonalhoz tartozott, mára Kína és az Egyesült Államok olyan területeken is előnybe került, ahol korábban Európa diktálta a tempót. A kérdés adott: hogyan fordíthatók vissza ezek a folyamatok, és milyen iparpolitika képes új pályára állítani az európai gazdaságot?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×