Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnöke nyilatkozik a sajtó munkatársainak, miután leadta szavazatát egy ostravai szavazóhelyiségben 2025. október 3-án. Csehországban október 3-án és 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Andrej Babis keményen berúgja az ajtót Prágában

Csehországban zajlik a választások utáni politikai alkudozás, Andrej Babis, a választásokat megnyerő ANO mozgalom vezetője pedig egyre élesebben támadja a leköszönő kormányt. Petr Pavel államfő eközben kitűzte az új képviselőház alakuló ülésének időpontját.

A cseh elnök november 3-ára hívta össze a parlament alsóházát – ez lesz az első ülés a választások óta. Az elnöki hivatal közleménye szerint az időpont elegendő mozgásteret ad a pártoknak, hogy lezárják egymás közti egyeztetéseiket, és felkészüljenek a parlament működésére.

Pavel hangsúlyozta: a kormányalakítási folyamatnak párhuzamosan kell haladnia a képviselőház megalakulásával, hiszen a parlamenti erőviszonyok döntő hatással lesznek a leendő kormány összetételére is.

Petr Pavel már vasárnap jelezte, hogy az ülést november elejére hívja össze, miután találkozott azoknak a pártoknak a vezetőivel, amelyek bejutottak a képviselőházba. Emlékeztetett arra, hogy az új kormány csak azután nevezhető ki, miután a jelenlegi benyújtja a lemondását, ezt pedig nem teheti meg addig, amíg nem kerül sor a képviselőház alakuló ülésére.

Közben az ANO mozgalom tovább folytatja a tárgyalásokat a lehetséges partnerekkel. Andrej Babiš, a mozgalom elnöke kedden közölte: egyeztetnek a Szabadság és Közvetlen Demokrácia, vagyis az SPD mozgalommal, valamint az Autósok pártjával.

Jelenleg az egyes minisztériumok elosztásáról és a bizottságok felállításáról tárgyalnak.

Babiš elárulta, hogy az SPD szakértőkkel képviselteti magát a kormányban, míg az Autósokat politikusaik képviselik majd. A jövendőbeli miniszterelnök szerint ez előnyös felállás, mert az SPD jelöltjei a szakmából jönnek, tudják, miről van szó.

Az ANO vezetője ugyanakkor nemcsak a tárgyalásokról, hanem a leköszönő kabinet teljesítményéről is beszélt, és nem kímélte Petr Fiala kormányát. Szerinte a mostani vezetés romokban hagyta az országot és kifosztott költségvetést ad át az új kabinetnek. „Üresen hagyták a kasszát, olyan helyzetet teremtettek, hogy gyakorlatilag semmire sincs pénz” – jegyezte meg Andrej Babiš, aki állítja, hogy a költségvetésből mintegy 60 milliárd korona hiányzik, ami közel 2,5 milliárd eurónak felel meg.

Ha a helyzet nem rendeződik, a jövő évi hiány szerinte akár 350 milliárd koronára is nőhet. A politikus úgy véli, időre lesz szükség, hogy az új kormány módosítani tudja a költségvetést.

Azt is kijelentette, hogy nem tervezi a személyes találkozót Petr Fialával a hatalomátadás részeként. Andrej Babiš szerint a leköszönő miniszterelnöknek már régen le kellett volna mondania, és úgy fogalmazott: „Fiala úr olyan pozícióba jutott, amit már nem tud kezelni.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×