Svédországban heves vitákat és pánikvásárlást váltott ki Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter, valamint Micael Bydén katonai főparancsnok, akik a közelmúltban egy nagy háború kirobbanásának lehetőségéről beszéltek – bár Ulf Kristersson miniszterelnök ellentmondott nekik.

A napokban pedig a NATO egyik magas rangú tisztje is kiállt mellettük, és szinte visszhangozta a vészjósló szavakat. „Amíg a fegyveres erők felkészültek a háború kitörésére, addig a polgároknak is fel kell készülniük egy olyan konfliktusra, amely az életük teljes megváltoztatását teheti szükségessé” – mondta Rob Bauer holland tengernagy.

A tiszt a NATO védelmi vezetőinek brüsszeli találkozója után kijelentette: háború kitörése esetén nagy számú civilt kell mozgósítani, a kormányoknak pedig olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek képesek erre.

„Be kell látnunk, hogy nem magától értetődő a béke, és ezért fel kell készülnünk egy Oroszországgal való konfliktusra”

– fogalmazott.

Rob Bauer hozzátette, „a vita azonban ennél sokkal többről szól. Az ipari bázisnak és az embereknek is meg kell érteniük, hogy ki kell venniük a részüket a felkészülésből”. A tengernagy – aki a NATO Katonai Bizottságának elnöke – kiemelte és dicsérte azokat a svéd vezetőket, akik az ország hivatalos NATO-csatlakozása előtt minden állampolgárt arra szólítottak fel, hogy készüljenek fel a háborúra.

Az admirális szerint fontos felismerni, hogy „nem minden esetben lehet előre tervezni, és nem minden lesz szép és jó a következő húsz évben”.

A jövő héten mintegy 90 ezer NATO-katona kezdi meg a szövetségnek a hidegháború óta tartott legnagyobb hadgyakorlatát. A Steadfast Defender 2024 elnevezésű művelet létszáma a tavalyi bejelentése óta több mint a duplájára nőtt, és az a célja, hogy felkészítse a tagállamokat egy lehetséges orosz invázióra.

A NATO magas rangú tisztviselői azonban egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a kormányok és a magánfegyvergyártók lemaradnak a hazai felkészülésben.

Az ukrajnai konfliktus miatt a fegyver- és lőszerkészletek kimerültek,

és a jelenlegi termelési ütem mellett évekbe telik, mire a készletek feltöltődnek – jegyezte meg a The Telegraph című brit lap.

Akár a kötelező sorkatonaság is visszatérhet?

Eközben Oroszország „megháromszorozta katonai kiadásait, amelyek az állami költségvetés 40 százalékát teszik ki, továbbá Moszkva felpörgette gyártókapacitásait” – teszi hozzá az újság tudósítója. „Minden téren készen kell állnunk. Rendszereket kell kiépíteni, hogy több embert találjunk – ha lesz, háború, ha nem. Akkor lehet mozgósításról, tartalékosokról vagy sorkatonaságról beszélni” – fejtegette az admirális, utalva arra, hogy

véget érhet az a korszak, amikor sok európai országban megszüntették a hadkötelezettséget és csak hivatásos katonák kerültek állományba.

Rob Bauer arról is beszélt, hogy egy olyan ipari bázisra kellene támaszkodni, „amely a lehető leggyorsabban képes fegyvereket és lőszert gyártani, hogy harcban tudjunk maradni, ha belekerülünk egy konfliktusba”.