A hidegháború óta nem látott haderő összevonásával több hónapos hadgyakorlatba kezd februárban a NATO. A 31 ország 90 ezer katonájának részvételével zajló gyakorlat célja Oroszország elrettentése és egy európai háború kitörésének modellezése.
Seremet Sándor azt mondta az InfoRádióban, hogy a NATO valószínűleg az ellenállóképességét akarja demonstrálni ezzel a nagy volumenű műveletsorozattal. A hadgyakorlaton azt szimulálják, milyen válaszlépéseket tenne a NATO abban az esetben, ha Oroszország nyílt támadást indítana a katonai szövetség ellen.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója egyértelműsítette: bár konkrétan nem nevezték meg az orosz hadsereget ellenséges erőként a hadgyakorlat hivatalos dokumentumaiban, a részt vevő egységek illetékeseinek nyilatkozatai alapján ez a forgatókönyv valószínűsíthető.
Az Eurázsia Központ szakértője hozzátette: az oroszok meglehetősen idegesen reagáltak a NATO nagyszabású mozgósítására, ami szerintük
nagy visszalépés a hidegháború idején tapasztalt állapotok felé.
Egyes orosz hivatalnokok úgy vélik, az ilyen gyakorlatok fokozzák a feszültséget és növelik a biztonsági kockázatot, ami akár komoly katonai incidenseket is előidézhet.
Seremet Sándor szerint ugyanakkor Moszkvának jelenleg nem áll érdekében, hogy katonai konfliktusba keveredjen a NATO-val. Bár számos szakértő azt sem tartotta valószínűnek, hogy az oroszok megtámadják Ukrajnát, 2022 februárjában mégis elindította az inváziót Vlagyimir Putyin. Éppen emiatt a szakértő szerint minden a NATO és Oroszország közötti lehetséges összecsapásról megjelenő vélemény, előrejelzés csak a „jóslási kategóriába” sorolható.
Mint fogalmazott, az orosz illetékesek nyilatkozatai alapján annyit lehet most leszűrni, hogy
Moszkva nem érdekelt a nyílt konfrontációban, ugyanakkor „vehemensen jelzik, hogy háborús pszichózist folytatnak a nyugati országok”.
Az oroszok szerint a NATO mostani hadgyakorlatával a védelmi iparra és a fegyverkezésre kiadott hatalmas összegeket, valamint az ukrán hadseregnek nyújtott támogatások szükségességét és megfelelő felhasználását akarja igazolni.
Seremet Sándor szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miként változhat az Egyesült Államok NATO-n belüli szerepe abban az esetben, ha jövőre ismét Donald Trump költözne a Fehér Házba.