eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Background is composed of elements and symbols of the Russian army.
Nyitókép: Rustic / Getty Images

Egy száz kilométeres folyosó, amiért újabb fegyveres konfliktus törhet ki Oroszország határán

Órákra megvakultak a NATO elektronikus őrszemei Lengyelországban és Litvániában.

Azokról a GPS alapon működő figyelő rendszerekről van szó, amelyekkel egyebek közt a Suwlaki-folyosó körzetét is szemmel tartja a nyugati katonai szövetség. Arról, hogy mi történt pontosan mindjárt írunk, de előtte nézzük, miért is ennyire fontos katonai szempontból ez a vidék.

A terület jelentősége a Szovjetunió széthullása után nőtt óriásira, mivel ez a keskeny sáv választja el az oroszok kalinyingrádi területét Fehéroroszországtól. Korábban az egész Baltikum és Fehéroroszország is a szovjet birodalom része volt, így nem okozott gondot az oroszoknak Kalinyingrád megközelítése. A hely azért fontos, mert itt találhatók Oroszország legjelentősebb balti-tengeri hadikikötői, valamint szárazföldi és légitámaszpontjai.

Viszont Litvánia 1990-es függetlenné válása után Oroszország szárazföldön keresztül már csak külön engedéllyel érheti el a stratégiai jelentőségű kalinyingrádi területet. Ugyanakkor az oroszok útjában álló 104 kilométernyi sík határterület nem igazán jelenthet komoly akadályt egy jól felszerelt hadsereg számára. Nem véletlen, hogy a NATO tervezői leginkább itt képzelik el egy közvetlen konfliktus kitörését Oroszországgal. Maguk az oroszok is megtesznek mindent annak érdekében, hogy ezt a nyugati elképzelést igazolják.

Kalinyingrád körül rendkívül élénk az orosz flotta és a légierő tevékenysége, továbbá az itt állomásozó páncélos és gépesített erők is sűrűn tartanak hadgyakorlatokat.

Így az ide települt NATO-erők naponta érezhetik az oroszok nem éppen kitüntető jelenlétét. Mivel a három balti államnak nincs megfelelő légi ereje, 2004. márciusi csatlakozásuk után a NATO létrehozta a baltikumi légi rendészet (angolul Baltic Air Policing) rendszerét. Ez folyamatos NATO-légvédelmi készültség jelent, amelyhez a vadászgépeket a tagországok önkéntes alapon adják és folyamatosan váltják egymást.

Az úgynevezett Suwlaki-folyosó (piros vonal). Ez a Lenygelország és Litvánia közti, 104 km hosszú határ terület választja el Fehéroroszországot az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól. Forrás: Wikipédia
Az úgynevezett Suwalki-folyosó (piros vonal). Ez a Lenygelország és Litvánia közti, 104 kilométer hosszú határterület választja el Fehéroroszországot az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól. Forrás: Wikipédia

Oroszország persze nem nézte jó szemmel, hogy határai közvetlen közelében is megjelentek a nyugati szövetség harci gépei. Ezért Moszkva egyrészt tovább növelte a Kalinyingrádban állomásozó, amúgy is jelentős hadereje nagyságát, másrészt szinte folyamatosak az oroszok provokációi. 2014-től emiatt a készültséget ellátó vadászgépek számát négyről 16-ra emelték, és a NATO az észtországi Ämari légibázisra, valamint a lengyelországi Malborki repterére is telepített légi egységeket.

2015. szeptember 1-jétől fél évig a német légierő, és első alkalommal a magyar légierő gépei adtak készültséget. A négy magyar JAS 39 Gripen a siauliai bázison, a négy német Typhoon az ämari légitámaszponton állomásozott. Azóta már többször is őrizték magyar Gripenek a Baltikum légterét.

Litvánia, 2022. szeptember 21.
A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védi a balti országok légterét.
MTI/Ujvári Sándor
A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védte a balti országok légterét. MTI/Ujvári Sándor

Az X-en megjelent értesülés szerint szerdán az oroszok újabb provokációt hajtottak végre a térségben. Elektronikai hadviselési eszközöket próbáltak ki a kalinyingrádi exklávéban, amelynek következtében állítólag a Suwalki-folyosó környékén és majdnem fél Lengyelországban is blokkolták a GPS-navigációt. Egy konfliktus esetén ez kulcsfontosságú lehet, mivel a nyugati precíziós fegyverek a műholdas navigáció segítségével találják meg a célpontjaikat. Ha ezt sikerül zavarni, úgy a fegyverek is hatástalanná válhatnak.

Mint arról az Infostart már beszámolt, az Ukrajnai háborúban nagyon felértékelődött az elektronikai hadviselés. Mivel mind a két fél ezrével vet be felderítő és támadó drónokat, a robot elleni leghatásosabb védekezést az jelenti, ha sikerül megzavarni az irányító vagy a navigációs rendszereiket.

Pár napja nagy feltűnést keltett, hogy állítólag a berlini védelmi minisztériumból olyan értesülés szivárgott ki, amely szerint Oroszország 2025 nyarán meg fogja támadni a NATO-t. Az offenzíva a Baltikumban, feltehetően a Suwalki-folyosó elleni hadművelettel indulna. Lengyelország november közepén egy harckocsizászlóaljjal erősítette meg a fehérorosz határ közelében állomásozó egységeit. Tavaly nyáron pedig a Suwalki-folyosóhoz közeli területeken fokozták a lengyel hadsereg jelenlétét. Nyugati megfigyelők szerint egy Kalinyingrád körüli összecsapás könnyen átterjedhetne az egész Balti-térségre és Finnország, valamint Svédország is belekeveredhetne.

A héten Svédországban okozott komoly riadalmat, hogy mind a kormány, mind pedig a katonai vezetés arra szólította fel az embereket: készüljenek a háborúra. A londoni The Economist idézte Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi minisztert, aki egy konferencián óva intette a svédeket attól, hogy a biztonság hamis érzetébe ringassák magukat és kijelentette: „Háború lehet Svédországban.”

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×