Infostart.hu
eur:
365.5
usd:
316.66
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Background is composed of elements and symbols of the Russian army.
Nyitókép: Rustic / Getty Images

Egy száz kilométeres folyosó, amiért újabb fegyveres konfliktus törhet ki Oroszország határán

Órákra megvakultak a NATO elektronikus őrszemei Lengyelországban és Litvániában.

Azokról a GPS alapon működő figyelő rendszerekről van szó, amelyekkel egyebek közt a Suwlaki-folyosó körzetét is szemmel tartja a nyugati katonai szövetség. Arról, hogy mi történt pontosan mindjárt írunk, de előtte nézzük, miért is ennyire fontos katonai szempontból ez a vidék.

A terület jelentősége a Szovjetunió széthullása után nőtt óriásira, mivel ez a keskeny sáv választja el az oroszok kalinyingrádi területét Fehéroroszországtól. Korábban az egész Baltikum és Fehéroroszország is a szovjet birodalom része volt, így nem okozott gondot az oroszoknak Kalinyingrád megközelítése. A hely azért fontos, mert itt találhatók Oroszország legjelentősebb balti-tengeri hadikikötői, valamint szárazföldi és légitámaszpontjai.

Viszont Litvánia 1990-es függetlenné válása után Oroszország szárazföldön keresztül már csak külön engedéllyel érheti el a stratégiai jelentőségű kalinyingrádi területet. Ugyanakkor az oroszok útjában álló 104 kilométernyi sík határterület nem igazán jelenthet komoly akadályt egy jól felszerelt hadsereg számára. Nem véletlen, hogy a NATO tervezői leginkább itt képzelik el egy közvetlen konfliktus kitörését Oroszországgal. Maguk az oroszok is megtesznek mindent annak érdekében, hogy ezt a nyugati elképzelést igazolják.

Kalinyingrád körül rendkívül élénk az orosz flotta és a légierő tevékenysége, továbbá az itt állomásozó páncélos és gépesített erők is sűrűn tartanak hadgyakorlatokat.

Így az ide települt NATO-erők naponta érezhetik az oroszok nem éppen kitüntető jelenlétét. Mivel a három balti államnak nincs megfelelő légi ereje, 2004. márciusi csatlakozásuk után a NATO létrehozta a baltikumi légi rendészet (angolul Baltic Air Policing) rendszerét. Ez folyamatos NATO-légvédelmi készültség jelent, amelyhez a vadászgépeket a tagországok önkéntes alapon adják és folyamatosan váltják egymást.

Az úgynevezett Suwlaki-folyosó (piros vonal). Ez a Lenygelország és Litvánia közti, 104 km hosszú határ terület választja el Fehéroroszországot az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól. Forrás: Wikipédia
Az úgynevezett Suwalki-folyosó (piros vonal). Ez a Lenygelország és Litvánia közti, 104 kilométer hosszú határterület választja el Fehéroroszországot az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól. Forrás: Wikipédia

Oroszország persze nem nézte jó szemmel, hogy határai közvetlen közelében is megjelentek a nyugati szövetség harci gépei. Ezért Moszkva egyrészt tovább növelte a Kalinyingrádban állomásozó, amúgy is jelentős hadereje nagyságát, másrészt szinte folyamatosak az oroszok provokációi. 2014-től emiatt a készültséget ellátó vadászgépek számát négyről 16-ra emelték, és a NATO az észtországi Ämari légibázisra, valamint a lengyelországi Malborki repterére is telepített légi egységeket.

2015. szeptember 1-jétől fél évig a német légierő, és első alkalommal a magyar légierő gépei adtak készültséget. A négy magyar JAS 39 Gripen a siauliai bázison, a négy német Typhoon az ämari légitámaszponton állomásozott. Azóta már többször is őrizték magyar Gripenek a Baltikum légterét.

Litvánia, 2022. szeptember 21.
A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védi a balti országok légterét.
MTI/Ujvári Sándor
A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védte a balti országok légterét. MTI/Ujvári Sándor

Az X-en megjelent értesülés szerint szerdán az oroszok újabb provokációt hajtottak végre a térségben. Elektronikai hadviselési eszközöket próbáltak ki a kalinyingrádi exklávéban, amelynek következtében állítólag a Suwalki-folyosó környékén és majdnem fél Lengyelországban is blokkolták a GPS-navigációt. Egy konfliktus esetén ez kulcsfontosságú lehet, mivel a nyugati precíziós fegyverek a műholdas navigáció segítségével találják meg a célpontjaikat. Ha ezt sikerül zavarni, úgy a fegyverek is hatástalanná válhatnak.

Mint arról az Infostart már beszámolt, az Ukrajnai háborúban nagyon felértékelődött az elektronikai hadviselés. Mivel mind a két fél ezrével vet be felderítő és támadó drónokat, a robot elleni leghatásosabb védekezést az jelenti, ha sikerül megzavarni az irányító vagy a navigációs rendszereiket.

Pár napja nagy feltűnést keltett, hogy állítólag a berlini védelmi minisztériumból olyan értesülés szivárgott ki, amely szerint Oroszország 2025 nyarán meg fogja támadni a NATO-t. Az offenzíva a Baltikumban, feltehetően a Suwalki-folyosó elleni hadművelettel indulna. Lengyelország november közepén egy harckocsizászlóaljjal erősítette meg a fehérorosz határ közelében állomásozó egységeit. Tavaly nyáron pedig a Suwalki-folyosóhoz közeli területeken fokozták a lengyel hadsereg jelenlétét. Nyugati megfigyelők szerint egy Kalinyingrád körüli összecsapás könnyen átterjedhetne az egész Balti-térségre és Finnország, valamint Svédország is belekeveredhetne.

A héten Svédországban okozott komoly riadalmat, hogy mind a kormány, mind pedig a katonai vezetés arra szólította fel az embereket: készüljenek a háborúra. A londoni The Economist idézte Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi minisztert, aki egy konferencián óva intette a svédeket attól, hogy a biztonság hamis érzetébe ringassák magukat és kijelentette: „Háború lehet Svédországban.”

Címlapról ajánljuk

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Kivártak a piacok a kulcsfontosságú adat előtt, gyenge napot zárt Amerika

Kivártak a piacok a kulcsfontosságú adat előtt, gyenge napot zárt Amerika

Nagyjából stagnáltak a hétfői kereskedésben a vezető európai és amerikai részvényindexek, a befektetők újabb impulzusokra várnak. Témákból pedig van bőven, a befektetők a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a magasabb olajárak és az inflációs kockázatok mellett már a szerdai amerikai inflációs adatra figyelnek, ami érdemben befolyásolhatja az amerikai jegybank kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Kedden vegyesen alakult az ázsiai részvénypiacok mozgása, a dél-koreai tőzsde erősödött, a kínai részvénypiacok viszont estek. Az európai és az amerikai tőzsdéken kis elmozdulásokkal zajlott a kereskedés (az európai indexek enyhe emelkedéssel, az amerikaiak minimális csökkenéssel zárták a napot), de az iráni háborúról érkező rossz hírek miatt nem tud javulni a piaci hangulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×