Infostart.hu
eur:
375.5
usd:
317.98
bux:
126768.38
2026. február 27. péntek Ákos, Bátor
A lengyel tüzérség PT-91 típusú harckocsijai az Előretolt Jelenlét (Forward Presence) nemzetközi harccsoport gyakorlatozásán a lettországi Adazi településnél működő NATO-támaszponton 2019. március 28-án. Az észak-atlanti szövetség 2017 tavasza óta állomásoztatja a bázison a harccsoport egy részét a katonai szervezet keleti szárnyának megerősítése végett a NATO-tagállamok zászlóaljainak rotációs rendszerében.
Nyitókép: MTI/EPA/Valda Kalnina

Óriási NATO-művelet készül az oroszok miatt

A hidegháború óta nem tartott ekkora seregszemlét az észak-atlanti szövetség.

Több mint 40 ezer katona részvételével, a hidegháború lezárulta óta nem látott mértékű hadgyakorlatra készül jövő tavasszal a NATO, amin a szövetség tagjai az esetleges orosz támadással szembeni védekezést gyakorolják.

A manőverek során várhatóan 500–700 légi küldetést hajtanak végre. A gyakorlaton részt vesz több mint 50 hajó és mintegy 41 ezer katona is, és a műveletek idején egy orosz vezetésű, az akció alatt Occasus névre keresztelt szövetség elleni védekezés lesz a középpontban. A hadgyakorlaton részt vesz az egyelőre még nem NATO-tag Svédország is, így

összesen 32 ország katonái vonulnak fel.

A műveleteket Németországban, Lengyelországban és a balti államokban hajtják végre februárban és márciusban – írja a Financial Times, amit a VG szemlézett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még tavaly júniusban közölte, hogy a szövetség a jelenlegi 40 ezer főről több mint 300 ezer főre bővíti gyorsreagálású erői létszámát. A NATO mindemellett átalakítja haderejét, hogy az Afganisztánban és a Balkánon használt könnyű és mobil egységek mellett nagyobb hangsúlyt kapjanak a nehezebb, hagyományosabb egységek is.

A bejelentést követő hónapban a vilniusi NATO-csúcson új regionális védelmi tervek létrehozásáról is döntés született, ahogy Allied Reaction Force (Szövetségi Válasz Erő) néven új, gyorsreagálású multinacionális alakulat felállításáról is határoztak – idézi föl a lap.

A vilniusi csúcstalálkozón különösen az Oroszországgal határos balti államok sürgették a szervezet keleti szárnyának megerősítését, miután Fehéroroszországban is csapatokat vontak össze a határok közelében. Július elején Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy atomfegyvereket is telepítenek az országba.

A balti államokba többnemzetiségű zászlóaljakat is telepített a szövetség, míg Németország júniusban bejelentette, hogy 4 ezer katonát fog állandó jelleggel Litvániában állomásoztatni.

Címlapról ajánljuk

Este másodszor is bekérették a magyar nagykövetségi ügyvivőt Kijevben

A nap folyamán másodszor is bekérették a magyar nagykövetségi ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba, és ezen az újabb találkozón is bebizonyosodott, hogy Kijev kizárólag politikai okok miatt nem indítja újra a kőolajszállítást - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
Egész Európára veszélyes rakétát vetett be Moszkva, céldátumot mondott Trump a háború lezárására – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Egész Európára veszélyes rakétát vetett be Moszkva, céldátumot mondott Trump a háború lezárására – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Fényképes bizonyítékok erősítik meg, hogy Oroszország bevetette Ukrajnában a 9M729-es manőverező rakétát. Ez az a fegyverrendszer, amely az Egyesült Államok 2019-es kilépéséhez vezetett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésből - számol be a Reuters. Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború mielőbbi lezárásáról. A beszélgetés tényét és tartalmát egy ukrán hivatalos forrás, valamint két másik, a hívás részleteit ismerő személy is megerősítette - számolt be az Axios. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×