eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Searching for city on Russian globe
Nyitókép: Svetaleo/Getty Images

Spanyol-francia egérút nyílhat az orosz gázfüggőség elől

Franciaország gázvezetéket építene Spanyolországból Közép-Európába, hogy az oroszországi földgáz kiesése után új energiaforrásokat nyisson meg. Erről hallható egyre több megjegyzés az utóbbi hetekben.

Az Ibériai-félszigettől Bajorországig húzódó vezetékért leginkább nem is Párizs, hanem Spanyolország és újabban Németország lobbizik. Berlin és Madrid egyaránt érdekelt a projektben, amely segíthet csillapítani Közép-Európa energiaéhségét.

"Spanyolország és Németország Franciaország két közeli partnere; ha ez a két ország javaslatot tesz, meg fogjuk vizsgálni" - idézte a dpa hírügynökség a vonakodó Párizs első bíztató választát, amely Bruno Le Maire gazdasági miniszter szájából hangzott el, kedden.

Le Maire azután beszélt erről, hogy Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök Berlinben találkozott, hogy egy új, a Pireneusokon átívelő vezeték létesítését szorgalmazzák.

Franciaország, amely nagymértékben támaszkodik az atomenergiára, eddig vonakodott mérlegelni a Midcat földgázvezeték újraindítását – a projectet 2019-ben leállították, mivel a francia felügyelő hatóság veszteségesnek tartotta.

Franciaország még augusztus elején is azt mondta, hogy az új úszó cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálok Észak- és Kelet-Európában, különösen Németországban gyorsabb és olcsóbb megoldást jelentenének, mint egy új vezeték.

A Midcat vezeték Barcelonából a Pireneusokon keresztül haladna át a francia hálózathoz való csatlakozási pontig a dél-pireneusi Barbairanig.

Spanyolországban a vezeték jelenlegi vége 106 km-re van a francia határtól,

Franciaországban pedig még mintegy 120 km hiányzik.

Olaf Scholz német kancellár, a spanyol kormányhoz hasonlóan, már kampányolt a vezeték megépítése mellett, hogy az ukrajnai háború és a potenciálisan leálló orosz gázszállítások miatt újabb forrásokat nyissanak meg.

Spanyolország is szeretné, ha megvalósulna a project, erre utal retorikája, hogy „ezzel lehetetlenné tenné, hogy Moszkva az energiaszállításokkal zsarolja Európát. Viszont Madrid azt hangoztatja, hogy ez egy európai jelentőségű projekt, amelyet szerinte az EU-nak kellene finanszíroznia. Teresa Ribera energetikai miniszter azzal próbált nyomást gyakorolni Párizsra, hogy feltette a kérdést:

„Felmerül bennem, hogy egy ilyen európai projekt esetében hol vannak Franciaország európai ideáljai?”

A két ország közötti harmadik csővezeték 3 milliárd euróba kerülhet és évekbe telhet a megépítése – jegyezte meg a Reuters hírügynökség a francia kormányt idézve. Párizs azt is hozzátette: az új cső nem adna gyors választ a jelenlegi válságra.

Spanyolország és Portugália is nagy gázimport-kapacitással rendelkezik, mivel összesen hét LNG-terminálja van, valamint két gázvezetékkel kapcsolódik a gázexportőr Algériához.

Viszont jelenleg korlátozott mértékben tudja továbbítani a gázt. Az új, európai vezeték tehát tranzitbevételekhez juttatná Madridot, ahogy Franciaországot is.

Idővel, az energetikai átállás részeként a vezetéken haladhatna át az úgynevezett zöld hidrogén, amelyet szél- vagy napenergia segítségével állítanak elő.

Jelenleg csak két kisebb gázvezeték halad át Spanyolországból Franciaországba a Pireneusokon át, ezek kapacitása korlátozott.

Az elmúlt hetekben Spanyolország és Németország álláspontja jóval közelebb került egymáshoz, Scholz szerint egy Portugálián, Spanyolországon és Franciaországon keresztül Közép-Európába vezető vezeték feltűnően hiányzik a térképről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×