eur:
411.1
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az RWE német energetikai konszern földgáztározója a csehországi Haje u Pribrami környékén 2022. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Deák András: ha leáll az orosz szállítás, Magyarországon sem lesz elég gáz

Ha nem zárják el teljesen a földgázt Moszkvában, akkor lehet számolgatni, hogy melyik vészhelyzeti eljárás segítségével lehet beosztani télre a szűk mennyiséget – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Három napra leállt a gázszállítás az Északi Áramlat-1 vezetéken. A Gazprom orosz energiaipari cég karbantartással indokolta a leállást, ahogy azt tette idén már egyszer, amikor két hétre állította le a gázszállítást. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa azt mondta: ő ugyan nem műszaki szakértő, de nem látja okát az újabb leállásnak, bár elvileg lehet szükség még egy karbantartásra. Ismert ugyanakkor, hogy a gázszállítások további csökkentésének egyik orosz "előfutára" is épp a karbantartásra való hivatkozással történő leállás volt már korábban is.

Az európai gázhelyzetet értékelve kifejtette: a kontinensen összességében komoly deficit van, majdnem minden gázszállító vezetéken csökkent a mennyiség. Ez alól talán épp a Magyarországot is ellátó balkáni útvonal a kivétel.

  • Az ukrán hálózaton egyharmados csökkentés volt,
  • a fehérorosz–lengyel vonalon teljesen leállították a gázszállítást,
  • az Északi Áramlaton pedig 80 százalékos csökkentés történt.

Deák András szerint mindez azt jelenti, hogy nem lesz elég gáz Kelet-Európában és Németországban. Ezt valamiképpen "ki kell majd bekkelni", részben keresletcsökkentéssel, részben pedig diverzifikációval, vagyis kell tudni hozni annyi földgázt máshonnan, amivel talán át tudjuk vészelni ezt a telet – értékelt.

"Ha az oroszok teljes mértékben elzárják a földgázt, ami abszolút lehetséges az eddigiek alapján, akkor

Magyarország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Olaszország és Németország egész egyszerűen »nem lesz meg«; effektíve gázhiány lesz,

amit a gazdaságon túlmenően a lakossággal is valamiképpen érzékeltetni kell, mert a korábbi fűtési szinteket nem fogjuk tudni biztosítani. Ha az oroszok nem zárják el teljesen a földgázt ezeken a területeken, akkor van értelme számolgatni, hogy mi az a vészhelyzeti eljárás, ami mellett kijövünk a szűk keretek mellett. Mindenképpen nagyon nehéz lesz ez és a következő tél is" – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Arra a kérdésre, hogy ha ezen a télen túl leszünk, akkor látja-e már azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek segítségével teljes egészében le lehet szakadni az orosz gázról, a szakértő azt mondta: az orosz forrás nélkülözése szerinte csak részben lehetséges.

"Úgy fogunk kijönni a télből, hogy teljes egészében felhasználtuk a tárolói állományt. Ez nem jellemző. Tavasszal 20-25 százalékos telítettséggel szoktunk kiérkezni a télből, még rossz években is 15 százalékossal. Most az is kérdéses, hogy ez utóbbi meglesz-e. A hiányzó mennyiséget kellene visszatölteni, miközben nem fog bejönni annyi földgáz – ha így marad a helyzet – az egész év folyamán, hogy föl tudjunk készülni a következő télre. Ezt egy kicsit valóban enyhíti az, hogy téltől kezdődően cseppfolyósítottgáz-terminálokat hoznak létre maguknak a németek a Balti-tengeren, illetve a finnek fejlesztik valamennyire lengyel hálózatot. A munkálatok folyamatban vannak, de nem fogják elérni azt a szintet, hogy teljes orosz leállás esetén a mostani utáni telet könnyebben átvészeljük" – vázolta Deák András.

Meglátása szerint az előttünk álló két tél lesz nagyon nehéz. Ha utána ugyanilyen magas, vagy mérséklődött, de még mindig magas szinten marad a földgáz árszintje, akkor a gáz fogyasztása radikálisan vissza fog esni. Két tél után tehát valamennyire konszolidálódhat a helyzet, ugyanakkor

négy-öt év kellhet ahhoz,

hogy minden országot, még a szárazföldön beljebb lévő országokat is diverzifikálni lehessen – értékelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×