Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
327.5
bux:
109984.58
2025. december 15. hétfő Valér
Csaknem teljesen néptelen a prágai Károly híd 2020. október 5-én. Az új koronavírus-járvány miatt Csehországban újra szükségállapot lépett érvénybe, amelyet a kormány harminc napra hirdetett ki. A járvány által leginkább veszélyeztetett régiókban bezártak a középiskolák, és áttértek a távoktatásra. Korlátozzák az istentiszteleteken való résztvevők számát, a vendéglőket este tízkor be kell zárni, egy asztalnál legfeljebb hat ember ülhet. A sportrendezvényeket nézők nélkül lehet csak megtartani.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh-orosz csata: na de mi lesz most?

Újabb lépésekre készül a cseh kormány a vrběticei robbantás ügyével kapcsolatban. Csehország azt kéri az uniós tagországoktól és a NATO-s partnerországoktól, hogy vállaljanak szolidaritást Prágával, és ők is utasítsák ki az orosz diplomatákat. Ján Hamáček kormányfőhelyettes bekérette a prágai orosz nagykövetet is. Miloš Zeman köztársasági elnököt pedig azért bírálják, mert még mindig nem nyilatkozott a kémbotrányról.

Ján Hamáček cseh kormányfőhelyettes, megbízott külügyminiszter bekérette Alexander Zmejevszkijt, Oroszország prágai nagykövetét, hogy a további lépésekről egyeztessen vele, illetve tolmácsolja neki Csehország álláspontját Oroszországgal szemben.

„Akinek elsőként kell hallania ezeket a szavakat, esetleg további cseh reakciókat, az éppen az orosz nagykövet – fogalmazott.

Nem világos, hogy mi várható ezután, ám az ellenzék és a koalíció is azt sürgeti, hogy

mind a cseh, mind az orosz nagykövetségen a két ország azonos számú diplomatája dolgozzon.

Csehországban ma ugyanis mintegy 110 orosz, Oroszországban viszont csak 40 cseh diplomata dolgozik. Prága szerint az orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A cseh félnek "megalapozott a gyanúja", hogy az orosz titkosszolgálatoknak részük van a 2014-ben a dél-morvaországi Vrběticében egy lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokban, amely során két ember életét vesztette, és 40 millió eurós kára keletkezett az országnak. Andrej Babiš cseh kormányfő anyagi kárpótlást követel az orosz féltől.

„A pénzügyminisztérium beadványt készít elő a kártérítés miatt” – mondta Babiš.

Az Európai Unió és a NATO tagállamokban működő cseh nagykövetek pedig feladatul kapták, hogy forduljanak befogadó országuk kormányaihoz, és kérjék szolidaritásuk kifejezését. Csehország egyebek mellett azt kéri, hogy

  • a szövetséges országok mérlegeljék az ottani orosz nagykövetek berendelését, és
  • kollektív akcióra szólít fel, amely az orosz titkosszolgálatok munkatársaként beazonosított diplomaták szolidáris kiutasításához vezetne az EU és a NATO tagállamokból.

A cseh ellenzék a köztársasági elnököt, Miloš Zemant a hallgatása miatt bírálja. A múltban ugyanis kemény terrorellenes színben prezentálta magát az államfő, magas büntetéseket és nyílt harcot sürgetve ellenük.

Miloš Zeman vasárnap kíván nyilatkozni.

Jana Černochová, az ODS párt képviselője emlékeztetett az államfőnek a biztonsági szolgálatra vonatkozó elvárásai miatti nyugtalanságra. Azt mondta, az államfő aktuális ügynöki tevékenységekről és azok részleteiről kért információt.

„Nem tűnik ez különös véletlennek?” – kérdezte. A cseh Biztonsági Információs Szolgálat munkáját dicsérik koalíciós és ellenzéki oldalról, valamint a külföldi partnerek részéről is. Miloš Zeman viszont a kritikusai közé tartozik.

Szlovákia kiáll

Kedden a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa is kiértékelte Szlovákia aktuális biztonsági helyzetét, és tudomásul vette a titkosszolgálatok által közölt, a külföldi hírszerző szolgálatok aktuális tevékenységéről szóló információkat. Eduard Heger szlovák kormányfő ezt a tanácsülés után jelentette ki, melyet a csehországi eseményekre reagálva hívott össze.

„A Szlovák Köztársaság hírszerző szolgálatai és biztonsági egységei továbbra is garantálják az ország érdekeinek védelmét és természetesen az állampolgárok biztonságát is” – állapította meg a szlovák kormányfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bár az áprilisi és az augusztusi tárgyalások nem hoztak valódi áttörést, most ígéretesnek tűnnek a fejlemények. Ukrajna biztonsági garanciák mellett hajlandó lemondani a NATO-tagságról. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, mielőtt vasárnap Berlinben tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok kormányzati delegációjával.

Ondré Péter: a minőségi hal egyáltalán nem olyan elérhetetlenül drága, mint ahogy sokan mondják

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár most már több halat esznek a magyarok, a fogyasztás még mindig rendkívül alacsony, és az egész éves fogyasztás harmada az advent időszakra korlátozódik. Pedig EU-s szinten két halfajta tenyésztésében és feldolgozásában is élen járunk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Megőrültek a magyarok az MBH-részvényekért: nem maradt annyi papír, amennyit megvettek volna

Megőrültek a magyarok az MBH-részvényekért: nem maradt annyi papír, amennyit megvettek volna

Amikor az MBH Bank idő előtt lezárta a lakossági részvényértékesítést, már sejteni lehetett a várakozásokon felüli sikert. Végül közel 12 ezer befektető vált részvényessé az MBH Bankban a társaság nyilvános részvényértékesítése során, miután jelentős túlkereslettel összesen 107 milliárd forint értékű igény érkezett a bank 86,9 milliárdos maximális összérték mellett meghirdetett 22,6 millió darab saját részvényre. A hétfőn allokált részvények végül darabonként 3300 forintos intézményi és 2970 forintos kedvezményes lakossági értékesítési áron kerültek a befektetőkhöz, a lakossági befektetők 20,3 millió, az intézmények 2,3 millió részvényhez jutottak. A túljegyzés miatt a beadott igényeket 70%-os arányban teljesítette a bank, minden befektető az általa igényelt mennyiség arányában kapott részvényt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×