Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.61
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Prága: nem is Csehországban kellett volna történnie a lőszertári robbanásnak

A kormányfő-helyettes szerint elég bizonyítékuk van arra, hogy az oroszok álltak az akció mögött. Ha ez bebizonyosodik, azzal a Roszatom is rosszul jár.

A dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie – fejtette ki Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.

A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.

"Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek" – jelentette ki Hamácek. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy

a felrobbant lőszernek ezen a napon már Bulgáriában kellett volna lennie.

Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a támadást túlélte. A csehek ennek az ügynek a felderítésében együttműködnek a bolgárokkal.

Néhány prágai hírportál úgy tudja: a Vrbeticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie. Mindkét országban 2014-ben éles belső harcok folytak.

Hamácek a televízióban elmondta: a cseheknek bizonyítékaik vannak, hogy orosz ügynökök a robbanás előtt aktívan érdeklődtek a lőszerraktár iránt. Azt a felvetést, hogy jártak-e az oroszok a konkrét helyszínen, Hamácek nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni nemzeti központja (NCOZ) vasárnap bejelentette, hogy két orosz útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a Morva-sziléziai és a Zlíni régióban mozogtak.

Az NCOZ által nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből és nevekből kiderült, hogy

ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak.

Szkripalt, aki korábban maga is orosz ügynök volt, és lányát 2018-ban a nagy britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meg eltenni láb alól. Mindeketten életben maradtak. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó. Oroszország ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal elleni merénylethez és a vrbeticei robbanásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×