Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Prága: nem is Csehországban kellett volna történnie a lőszertári robbanásnak

A kormányfő-helyettes szerint elég bizonyítékuk van arra, hogy az oroszok álltak az akció mögött. Ha ez bebizonyosodik, azzal a Roszatom is rosszul jár.

A dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie – fejtette ki Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.

A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.

"Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek" – jelentette ki Hamácek. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy

a felrobbant lőszernek ezen a napon már Bulgáriában kellett volna lennie.

Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a támadást túlélte. A csehek ennek az ügynek a felderítésében együttműködnek a bolgárokkal.

Néhány prágai hírportál úgy tudja: a Vrbeticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie. Mindkét országban 2014-ben éles belső harcok folytak.

Hamácek a televízióban elmondta: a cseheknek bizonyítékaik vannak, hogy orosz ügynökök a robbanás előtt aktívan érdeklődtek a lőszerraktár iránt. Azt a felvetést, hogy jártak-e az oroszok a konkrét helyszínen, Hamácek nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni nemzeti központja (NCOZ) vasárnap bejelentette, hogy két orosz útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a Morva-sziléziai és a Zlíni régióban mozogtak.

Az NCOZ által nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből és nevekből kiderült, hogy

ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak.

Szkripalt, aki korábban maga is orosz ügynök volt, és lányát 2018-ban a nagy britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meg eltenni láb alól. Mindeketten életben maradtak. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó. Oroszország ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal elleni merénylethez és a vrbeticei robbanásokhoz.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×