Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
309.42
bux:
136950.45
2026. április 17. péntek Rudolf
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Prága: nem is Csehországban kellett volna történnie a lőszertári robbanásnak

A kormányfő-helyettes szerint elég bizonyítékuk van arra, hogy az oroszok álltak az akció mögött. Ha ez bebizonyosodik, azzal a Roszatom is rosszul jár.

A dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie – fejtette ki Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.

A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.

"Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek" – jelentette ki Hamácek. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy

a felrobbant lőszernek ezen a napon már Bulgáriában kellett volna lennie.

Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a támadást túlélte. A csehek ennek az ügynek a felderítésében együttműködnek a bolgárokkal.

Néhány prágai hírportál úgy tudja: a Vrbeticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie. Mindkét országban 2014-ben éles belső harcok folytak.

Hamácek a televízióban elmondta: a cseheknek bizonyítékaik vannak, hogy orosz ügynökök a robbanás előtt aktívan érdeklődtek a lőszerraktár iránt. Azt a felvetést, hogy jártak-e az oroszok a konkrét helyszínen, Hamácek nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni nemzeti központja (NCOZ) vasárnap bejelentette, hogy két orosz útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a Morva-sziléziai és a Zlíni régióban mozogtak.

Az NCOZ által nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből és nevekből kiderült, hogy

ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak.

Szkripalt, aki korábban maga is orosz ügynök volt, és lányát 2018-ban a nagy britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meg eltenni láb alól. Mindeketten életben maradtak. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó. Oroszország ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal elleni merénylethez és a vrbeticei robbanásokhoz.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×