Akik új fegyverkezési versenyre számítottak, azoknak igazuk lehet: azt követően, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy kilép a középhatóságú rakéták európai telepítését korlátozó szerződésből Moszkva új fegyverek fejlesztését határozta el.

A felek egymást vádolják a hidegháborút lezáró egyik legfontosabb fegyverzetkorlátozási megállapodás lassú kimúlásáért és az mondják: a másik megsérti a rendelkezéseket.

Washington gyakorlatilag ultimátumot adott Moszkvának, hogy semmisítse meg rakétarendszerei és mobil indítóállomásai egyik típusát, mert szerinte a rakéták 500 km-nél távolabb tudnak elrepülni. Az oroszok tesztjein a rakéta 480 km-t tett meg – ami nem keltett bizalmat a nyugatiak körében.

Pompeo amerikai külügyminiszter, majd Trump elnök múlt heti bejelentésére most Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – sokak szerint a Kreml következő ura – válaszolt. A miniszter a legmagasabb szintű katonai vezetésnek

parancsba adta, hogy 2021-re fejlesszenek ki egy új, földi indítású, hosszú hatótávolságú és nukleáris töltet célba juttatására alkalmas rakétát.

Emellett sürgette, hogy modernizálják a hajókról és repülőkről indítható Kalibr cirkálórakétát, „amely jól szerepelt Szíriában”. Vlagymir Putyin orosz elnök a washingtoni lépésekre válaszul már másnap közölte, hogy Moszkva is feladja az 1987-es INF ratétaszerződést és új fegyvereket dolgoz ki.

A gyakran oroszbarátsággal vádolt Donald Trump amerikai elnök azzal vádolta meg az oroszokat, hogy „büntetlenül” megsértik a rakétaegyezményt és titokban tiltott rakétát fejlesztettek. A Kreml szerint viszont az amerikaiak másképp növelték a fenyegetést: először a vitatott rakétavédelmi rendszerrel, majd a drón-kapacitások növelésével.

Oroszország mellett Kínát is érdeklik a középhatótávolságú rakéták, amelyek 500 és 5 és félezer kilométeres táv megtételére képesek és az orosz-amerikai egyezmény felmondása után Peking is hadrendbe állíthat ilyen fegyvereket. Trump kormányzása alatt az Egyesült Államok 1991 óta első ízben maga is hosszú hatótávolságú atomrakétát fejleszt.

A felek emellett azzal ijesztgetik egymást, hogy a hangsebesség akár 27-szeresével repülő, hiperszónikus rakétákat is létre tudnak hozni. Putyin márciusban jelentette be az Avangard cirkálórakéta létét, bár ezt egy animációs filmmel illusztrálta.

Európában közben Franciaország is fejleszt hiperszónikus fegyvert.

Az INF szerződés szétesése nyomán már csak egy amerikai-orosz nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmény marad fenn de az is csak rövid ideig, a 2021-ben lejáró Új Start. Ezt követően elszabadulhat az új fegyverkezési verseny.

A kormány irányvonalát támogató Rosszijszkaja Gazeta című lap közben kardcsörtetve azzal üzent Washingtonnak, hogy közölte: a hiperszónikus fegyver „nem blöff” és 100 megatonnás töltettel ellátott, önvezérlő Poszeidon-torpedók fenyegethetik a jövőben az amerikai partokat. Szakértők szerint ugyanakkor az ilyen fegyvereknek nincs sok értelmük, mert a víz alatti rakétáknál sokkal gyorsabbak a levegőbe fellőtt eszközök.