Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok az oroszok miatt mondta fel a nukleáris fegyverkezés korlátaira vonatkozó INF-szerződést, így az hat hónapon belül érvényét veszti.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: Oroszország már a 2000-es évek elején nyíltan bírálta a szerződést, az Egyesült Államok pedig először 2014-ben jelezte az aggályait.

"Elsősorban azért, mert az elmúlt tizenöt évben

Oroszország számos olyan tevékenységet végzett, ami azt a gyanút keltette a nyugati hatalmakban, hogy megszegi a szerződés előírásait. Végül is itt az Obama-adminisztrációnak nagyon nagy felelőssége van

abban a kérdésben, hogy miért nem osztotta meg ezeket az információkat a szövetségesekkel. Mert amikor Trump elnök már megosztotta ezeket, akkor már úgy tűnik, hogy késő volt, ráadásul Donald Trump, aki közismerten nem híve a fegyverkezési szerződéseknek, már nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megmentse az INF-paktumot; elsősorban azért, mert ugyanaz a problémája, mint Oroszországnak" - ecsetelte Tálas Péter.

Tálas Péter szerint a szerződés megszűnése rövid­tá­von orosz katonai előnyöket hozhat, ezeket azon­ban a NATO megfelelő po­litikai aka­rat­tal semlegesíteni tudja.

Egy kiújuló fegyverkezési verseny ugyanakkor senki­nek sem érdeke, de az Egyesült Államok jobb helyzetben van

- jelezte a biztonságpolitikai szakértő.

"Az Egyesült Államok elsősorban a Kínával szembeni fegyveres egyensúly megbomlásától tartott már régóta, és úgy gondolja, hogy ezt majd a közép-hatótávolságú rakéták újratelepítésével fogja megoldani. Ha arról szólna a kérdés, hogy az Egyesült Államok vagy Oroszország fogja-e megnyerni a fegyverkezési versenyt, én azt gondolom, hogy nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok mozgástere nagyobb" - tette egyértelművé.

Egy új szerződés megkötéséből Kínát nem lehetne kihagyni

- vélekedett Tálas Péter.

"Kína nélkül nem lenne értelme egy új szerződés megkötésének, én azonban nem látom egyelőre Kínát érdekeltnek, hogy a közepes hatótávolságú rakétákról lemondjon. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az Egyesült Államok mondjuk Japánba lesz kénytelen rakétákat telepíteni, hogy fenntartsa az erőegyensúlyt" - mondta a szakértő.

Az amerikai elnök keddi évértékelőjében nem zárta ki azt, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal,

illetve Kínával és más országokkal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés felmondása után.

Az Egyesült Államok az akkori Szovjetunióval 1987-ben írta alá a megállapodást, amelynek jelentős szerepe volt a hidegháború lezárásában, mert megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.