Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok az oroszok miatt mondta fel a nukleáris fegyverkezés korlátaira vonatkozó INF-szerződést, így az hat hónapon belül érvényét veszti.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: Oroszország már a 2000-es évek elején nyíltan bírálta a szerződést, az Egyesült Államok pedig először 2014-ben jelezte az aggályait.
"Elsősorban azért, mert az elmúlt tizenöt évben
Oroszország számos olyan tevékenységet végzett, ami azt a gyanút keltette a nyugati hatalmakban, hogy megszegi a szerződés előírásait. Végül is itt az Obama-adminisztrációnak nagyon nagy felelőssége van
abban a kérdésben, hogy miért nem osztotta meg ezeket az információkat a szövetségesekkel. Mert amikor Trump elnök már megosztotta ezeket, akkor már úgy tűnik, hogy késő volt, ráadásul Donald Trump, aki közismerten nem híve a fegyverkezési szerződéseknek, már nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megmentse az INF-paktumot; elsősorban azért, mert ugyanaz a problémája, mint Oroszországnak" - ecsetelte Tálas Péter.
Tálas Péter szerint a szerződés megszűnése rövidtávon orosz katonai előnyöket hozhat, ezeket azonban a NATO megfelelő politikai akarattal semlegesíteni tudja.
Egy kiújuló fegyverkezési verseny ugyanakkor senkinek sem érdeke, de az Egyesült Államok jobb helyzetben van
- jelezte a biztonságpolitikai szakértő.
"Az Egyesült Államok elsősorban a Kínával szembeni fegyveres egyensúly megbomlásától tartott már régóta, és úgy gondolja, hogy ezt majd a közép-hatótávolságú rakéták újratelepítésével fogja megoldani. Ha arról szólna a kérdés, hogy az Egyesült Államok vagy Oroszország fogja-e megnyerni a fegyverkezési versenyt, én azt gondolom, hogy nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok mozgástere nagyobb" - tette egyértelművé.
Egy új szerződés megkötéséből Kínát nem lehetne kihagyni
- vélekedett Tálas Péter.
"Kína nélkül nem lenne értelme egy új szerződés megkötésének, én azonban nem látom egyelőre Kínát érdekeltnek, hogy a közepes hatótávolságú rakétákról lemondjon. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az Egyesült Államok mondjuk Japánba lesz kénytelen rakétákat telepíteni, hogy fenntartsa az erőegyensúlyt" - mondta a szakértő.
Az amerikai elnök keddi évértékelőjében nem zárta ki azt, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal,
illetve Kínával és más országokkal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés felmondása után.
Az Egyesült Államok az akkori Szovjetunióval 1987-ben írta alá a megállapodást, amelynek jelentős szerepe volt a hidegháború lezárásában, mert megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
