eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Német külügyminiszter: sajnálatos Donald Trump bejelentése

Sajnálatos Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF) - jelentette ki Heiko Maas német külügyi tárcavezető vasárnap.

"Sajnálatos az Egyesült Államok bejelentése, hogy kivonul az INF-szerződésből. Mindez Németországot és Európát is nehéz kérdések elé állítja. Az INF-szerződés, amely Oroszországnak és az Egyesült Államoknak megtiltja a közepes hatótávolságú földi indítású rakéták birtoklását és kipróbálását,

harminc éve az európai biztonsági struktúra fontos pillérének számít.

Éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra Európában" - olvasható Maasnak a berlini külügyminisztérium honlapján megjelent közleményében.

A tárcavezető szerint a múltban ismételten felszólították Moszkvát, hogy tisztázza az INF-megállapodás állítólagos megsértésével kapcsolatos súlyos vádakat. Oroszország azonban eddig ezt nem tette meg. Maas ugyanakkor Washingtont is sürgette, hogy vegye fontolóra a lehetséges következményeket, mivel a szerződés felmondása negatív kihatással járhat a 2021-ben lejáró, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-3 megállapodásra is, amelyre a miniszter szerint "égető szükség van, hogy a nukleáris leszerelés sikereit 2021-et követően is rögzítsék".

Ulrike Demmer német kormányszóvivő-helyettes szerint Washington már értesítette Berlint a tervezett lépésről. Mint mondta, a nyugati szövetségesek már régóta sürgetik a moszkvai vezetést, hogy "oszlassa el a szerződés általa való betartásával kapcsolatos komoly kételyeket, amelyek egy új orosz rakétatípus miatt merültek fel" - emelte ki Demmer. A szóvivő szerint az Egyesült Államok lépéséről most a NATO-tagállamok körében fognak egyeztetni.

Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja a nemzetközi szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti az egyezményt. "Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba" - fogalmazott Trump.

Az INF-szerződést - Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról - Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.

A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény - amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában - megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×