Infostart.hu
eur:
364.51
usd:
324.34
bux:
0
2026. november 4. szerda Károly

Végleges az USA döntése az INF-szerződés ügyében

Az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról (INF) szóló szerződést, az erről hozott döntés végleges ezt Oroszországgal is közölték - jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a "legmagasabb szinten bejelentett szándékot".

"Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen"

- mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.

Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást.

A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.

A tábornok tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan.

A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá "objektív adatokkal" azt az állítását,

miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.

Rjabov közölte:

Moszkva abból indul ki, hogy az INF-szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok "felfüggeszti" az abban való részességét.

2013 óta állítja az USA, hogy az oroszok megszegik a szerződést

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba.

A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Címlapról ajánljuk
Mindkét házban demokrata többség lesz Donald Trump elnökségének további részében
Félidős választások, végeredmény

Mindkét házban demokrata többség lesz Donald Trump elnökségének további részében

A demokraták megszerezték a többséget az amerikai kongresszus mindkét házában a keddi félidős választásokon, és több hagyományosan republikánus államban is győzelmet arattak, súlyos vereséget mérve Donald Trump elnök pártjára – jelentette a Reuters hírügynökség a választási részeredmények alapján.

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×