eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay.com

Irgalmatlanul megbolondíthatja a brexitfolyamatot egy új felmérés

A britek többsége már az Európai Unióban maradna - legalábbis ezt sugallja egy uniópárti tévécsatorna felmérése. A legtöbben a korábban masszívan a brexitre szavazó körzetekben gondolták meg magukat - derült ki a kutatásból.

Újabb népszavazás esetén a britek 54 százaléka voksolna az Európai Uniós tagság fenntartására a brexitet pártoló 46 százalékkal szemben – derült ki a liberális beállítottságú Channel 4 tévéadó számára készített felmérésből, amelyet a Survation nevű cég végzett. Ez azt jelentené, hogy két évvel a történelmi brexitvoksolás után látványosan változtak a vélemények.

2016-ban 52 százalék mondott igent az unióból való kilépésre és 48 százalék a maradásra.

Az akkori, csekély 4 százalékos különbség mostanra 8 százalékra nőtt, ráadásul kilengett az inga, most már az EU-párti tábor szerezne többséget

– sugallja a közvéleménykutatás. A kutatáshoz mellékelt térképen az látható, hogy korábban masszívan brexitpárti többségű területek, például Wales, Nyugat- és Dél-Anglia szinte egésze maradáspártivá vált, és Közép-Angliában is erősebbek lettek ezek az érzések.

A hír tovább bonyolítja a brit kilépés körüli helyzetet, mivel folyamatosan érkeznek az ellentmondó jelentések arról, hogy London valóban közel áll-e ahhoz, hogy megállapodjon Brüsszellel a válásról és az azt követő kapcsolatokról.

Ha létrejön az alku, akkor a felek azzal szembesülnek, hogy Theresa May brit miniszterelnök pártbeli ellenfelei és ellenzéke is leszavazza azt a parlamentben, azaz

brit részről borulhat a megállapodás.

Ezt követhetné „az alku nélküli brexit”, ami káosszal fenyeget a szigetország nemzetközi közlekedési kapcsolataitól kezdve az élelmiszerellátásig.

Uniós illetékesek ezért inkább azt szeretnék, hogy a brit politikusok többsége támogassa a kilépési egyezséget, és ha a britek tényleg meg akarják gondolni magukat, akkor azt inkább a brexitet követő átmenti időszakban tegyék, amikor az ország a gyakorlatban még mindig az uniós szabályozást követi majd.

Miközben a keményvonalas, brexitet pártoló tábor reméli, hogy May betartja ígéretét, és nem lesz több népszavazás,

egyre hangosabb az újabb referendumot követelő tábor. Ők azt hangoztatják, hogy a briteket nem szavaztatták meg May brexitvíziójáról, ezért az embereknek újra véleményt kell mondaniuk.

A mozgalom a kifejezésbeli hasonlóság miatt magyarra nehezen fordítható, „A Nép Szavazása” néven emlegetett voksolást követel – ezzel mindegy sugallva, hogy

az eredeti referendum nem fejezte ki pontosan a nép akaratát.

A Survation nevű cég 20 ezer britet kérdezett meg, és 2016 óta ez az első felmérés, ami jelentős változást mutat a brexithez való hozzáállásában.

A válaszadók azt is értésre adták, hogy elvetnék May miniszterelnök Brüsszellel való megállapodását. 33 százalék mondana nemet, és csak a britek negyede igent. Bizarr módon ez egy táborba sodoroja azokat, akik szerint May túlságosan lazítaná a kapcsolatot Európával, valamint azokat, akik „kemény” brexitet és látványos szakítást akarnak.

Ugyanakkor egy másik kérdésre – miszerint tartsanak-e népszavazást, amelyen vagy May alkujára vagy az unióban való maradásra lehetne voksolni – 43 százalék mondott igent és 37 százalék nemet – azt sugallva, hogy

a maradáspárti tábor egy ilyen formulával szeretné elérni, hogy gyakorlatilag újabb népszavazás legyen Nagy-Britannia úniós tagságáról.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×