eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

London optimista a brexit-megállapodással kapcsolatban

London várakozása szerint november 21-ig megszülethet a megállapodás az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről - erre tett egyenes utalást Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter.

A londoni alsóház brexit-ügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki Munkáspártot képviselői Hilary Benn nemrégiben levélben érdeklődött Raabnál, hogy mikor tudna megjelenni a brexit-folyamatról szóló következő meghallgatáson a parlamenti testület előtt.

A miniszter egy héttel ezelőtti keltezésű, de a bizottság által csak szerdán nyilvánosságra hozott válaszlevelében úgy fogalmaz: örömmel jelenik meg a bizottság előtt, amint megvan a végleges brexit-megállapodás, és jelenlegi várakozása szerint november 21. "alkalmas időpont" lehet.

Dominic Raab levele szerint a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek,

a brexit-tárgyalási folyamat vége "egyértelműen látótávolságon belül van", és bár "maradtak még akadályok, ezek leküzdése nem bizonyulhat lehetetlennek".

A brexit-ügyi miniszter elismerte, hogy mindkét félnek vannak aggályai: Londonnak az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritásával, valamint saját egységes piacának védelmével, az Európai Uniónak pedig az uniós egységes piac és a vámunió integritásával kapcsolatban.

A nézeteltérések ellenére azonban a felek nem állnak messze a megállapodástól ezekben az ügyekben - írta az alsóházi brexit-bizottság elnökének küldött levelében a brexit-ügyi tárca vezetője.

A "gordiuszi csomó"

A brexit-tárgyalások legnagyobb horderejű megoldatlan kérdése - amely közvetlenül és egyaránt érinti az Egyesült Királyság és az EU Raab által is említett piaci és területi integritását - az, hogy miként lehet elkerülni a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres határszakaszán, amely a brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így a határellenőrzés visszaállítása nélkül sem sérülne az Európai Unió vámuniójának integritása.

Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának - amely Angliából, Walesből és Skóciából áll -, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A brit kormány ki akar lépni az Európai Unió vámuniójából is, London megítélése szerint azonban az ír-északír határellenőrzés elkerülésére javasolt uniós megoldás Észak-Írországot gyakorlatilag a vámunióban tartaná, és így a vámhatár az Ír-tengerre, Észak-Írország és Nagy-Britannia közé kerülne át.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×