eur:
411.7
usd:
395.31
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Most jogászok követelnek újabb brexit-népszavazást

Több mint másfélezer brit jogász követelt hétfőn újabb népszavazást a brit EU-tagságról.

Közös nyílt levelükben az aláírók megkérdőjelezték az EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum érvényességét, azzal az érvvel, hogy akkoriban még nem lehetett tudni, milyen eredménnyel zárulnak a kilépési feltételekről szóló majdani tárgyalások, "márpedig a választóknak jogukban áll, hogy tudják, mire szavaznak".

A felhívás szerzői felidézték, hogy 1975-ben is volt egy népszavazás, de mivel Nagy-Britannia abban az időszakban már két éve az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagja volt, a választók pontosan tudták, hogy miről döntenek.

Az 1975 júniusában megtartott népszavazáson a brit választók 67 százalékos többséggel Nagy-Britannia közösségi tagságának fenntartása mellett döntöttek.

A több mint 1500 jogi szakértő hétfőn megjelent közös levele hangsúlyozza, hogy a 2016-os népszavazáson egy "ismert realitás" - vagyis a brit EU-tagság -, illetve "ennek ismeretlen alternatívája" közül kellett választani,

a referendum kampányában pedig a tények és a realitások helyébe ellenőrizhetetlen hitelességű állítások léptek.

Mindemellett a szavazati megoszlás is szorosabb volt, mint 1975-ben: a teljes választójogú lakosság 37 százaléka voksolt a kilépésre, 35 százalék a bennmaradásra, 28 százalék pedig nem szavazott.

Ráadásul az egyes országrészek is különbözőképpen szavaztak: a kilépést pártoló tábor Angliában és Walesben került többségbe, Skócia, Észak-Írország és Gibraltár választóinak többsége viszont a bennmaradásra voksolt - áll a hétfői felhívásban.

A nyílt levél aláírói szerint a brexit-tárgyalások lezárultával ismertté válnak a brit kilépés feltételei. A brit választóknak ezután lehetőséget kell biztosítani annak eldöntésére, hogy Nagy-Britannia e feltételekkel is kilépjen-e az Európai Unióból, "ugyanúgy, ahogy egy lakásvásárló is újragondolhatja vételi ajánlatát az ingatlan állagfelmérésének ismeretében, és a pácienseket is informálni kell a kockázatokról, mielőtt beleegyeznek a műtétbe".

Az utóbbi hetekben, a brexit-tárgyalások végső szakaszának közeledtével egyre több hasonló felhívás követeli az újabb népszavazást a brit EU-tagságról.

Legutóbb a brit üzleti szektor 70 nagyvállalatának vezetői tettek közzé nyílt levelet a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban, hangsúlyozva: a brit üzleti közösségnek a 2016-os népszavazás előtt azt ígérték, hogy akkor is folytatódik a súrlódásmentes kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, ha a brit EU-tagságról meghirdetett népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak, és az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét ebben az esetben is a hosszú távú üzleti beruházások tervezéséhez szükséges bizonyosság jellemzi majd.

Az üzleti vezetők közös levele szerint az a javaslatcsomag azonban, amelyről a brit kormány és az Európai Bizottság jelenleg tárgyal, Theresa May miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére "nagyon messze van" ezektől az ígéretektől, és a Brexit-folyamat elmúlt két évének bizonytalanságai miatt máris zuhan a beruházási aktivitás a brit gazdaságban.

Az üzleti vezetők hétvégi és a jogászok hétfői közös felhívását a People's Vote - A nép voksa - nevű kampánycsoport szervezte. A csoport tavasszal alakult ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével az újabb népszavazás kiharcolására.

Folyamatos és erőteljes kampányt folytat az újabb EU-népszavazásért Sir John Major egykori konzervatív párti brit miniszterelnök, valamint korábbi politikai riválisa és közvetlen hivatali utódja, Tony Blair volt munkáspárti kormányfő is.

A jelenlegi konzervatív brit kormány azonban rendre elveti ezeket a kezdeményezéseket.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×