Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Brexit: brit sajtóértesülés szerint kompromisszum körvonalazódik az ír-északír határellenőrzés ügyében

Egy vasárnap közzétett brit sajtóértesülés szerint kompromisszumos megoldás körvonalazódik a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a régóta nem létező határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap meg nem nevezett, magas beosztású forrásokat idéző írása szerint az Európai Unió immár hajlik arra, hogy a kilépési megállapodásban kötelező jogi erővel szerepeljen az Egyesült Királyság egészére kiterjedő majdani vámegyüttműködési megállapodás koncepciója. Így nem lenne szükség az Európai Bizottság által javasolt "pótmegoldásra", amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi országrészétől eltérő vámjogi szabályozás alá vette volna a határellenőrzés visszaállításának elkerülése végett.

A lap értesülései szerint ugyanakkor a Konzervatív Párt vezette brit kormány keményvonalas Brexit-párti tagjainak megnyerése végett szerepelne a megállapodásban egy "kilépési záradék" is, amely arról intézkedne, hogy az Egyesült Királyság nem maradna "örökre" ebben a vámegyüttműködési partnerségben az Európai Unióval.

A Brexit-tárgyalások legnagyobb horderejű megoldatlan kérdése az, hogy miként lehet elkerülni a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres határszakaszán,

amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így a határellenőrzés visszaállítása nélkül sem sérülne az Európai Unió vámuniójának integritása.

Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának - amely Angliából, Walesből és Skóciából áll -, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Ezt viszont eddig az Európai Unió nem fogadta el, azzal érvvel, hogy a London által javasolt közös vámtérség részleges mivolta az EU egységes piacának és vámuniójának integritását kezdené ki.

A The Sunday Times értesülései szerint a formálódó kompromisszum egyik fő elemeként az Európai Unió immár hajlandó lenne arra, hogy az áruforgalom vámkezelését nem Írország és Észak-Írország határán, hanem "a piacon", vagyis a gyárakban, üzletekben lehessen elvégezni.

A ír-északír határ korábban katonai szigorúságú fizikai ellenőrzésének teljes megszüntetése az észak-írországi megbékélési folyamat elmúlt két évtizedének egyik legnagyobb vívmánya, és sokan tartanak attól, hogy ha a Brexit miatt vissza kellene állítani e határellenőrzést, az az erőszakcselekmények kiújulását is okozhatná.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×