Egy ismeretlen eredetű májelégtelenség miatt került fel a sürgősségi transzplantációs listára egy 3 éves kislány, akit a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezeltek. Ilyen pici gyermek számára ritkán adódik megfelelő méretű donorszerv, a gyermek súlyos állapota pedig mielőbbi beavatkozást igényelt.
Szerencsés körülmény volt, hogy az Eurotransplant szervelosztó rendszerén keresztül éppen érkezett egy magyar donorszerv, amely
kettéosztva alkalmasnak bizonyult arra, hogy a kisebbik részét a beteg kisgyermekbe ültessék be, a nagyobb részét pedig egy 35 éves, májdaganatban szenvedő fiatal férfi kaphassa meg.
A beavatkozás különlegessége abban rejlik, hogy a szervet ugyanazon a helyszínen osztották ketté egy kisebb és egy nagyobb darabra – orvosi szaknyelven szólva két graftot képeztek belőle –, ahol aztán a transzplantációkat is elvégezték.
Piros László, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) egyetemi docense az InfoRádióban elmondta: a kisgyermekeknek azért kell többet várniuk az átültetésre, mert az elhunytak közül kevés olyan van, aki alkalmas gyerekdonornak. "Ez bizonyos szemszögből nézve persze jó dolog, de a várólistán lévő gyermekek szempontjából nem igazán" - jegyezte meg, utalva arra, hogy nehéz olyan májat találni, amely alkalmas arra, hogy kettéválasszák és az egyik felét egy gyerek megkaphassa.
"Amikor egy halottból távolítunk el egy teljes májat, akkor is nagyon fontos, hogy a szervnek megfelelő legyen egyrészt a minősége, beültetésre alkalmas legyen, másrészt pedig azok az anatómiai struktúrák, - amelyek leginkább a vaszklatúrát, tehát a vérellátását jelentik - épek, vagy legalábbis rekonstruálhatók legyenek, hiszen úgy kell tudni beültetni a két részt, hogy azok működni is tudjanak. Ehhez viszont az kell, hogy a vérkeringésbe be tudjuk őket kötni, amit a megfelelő erezet tud biztosítani. A részleges graftokra is ugyanez érvényes, tehát úgy kell tudnunk kettéválasztani, hogy mind a kettő félnek megmaradjon a vérellátása és így beültethető legyen. Ugyanakkor ezek a graftok éppen azért, mert a szerv ketté van vágva, mégiscsak sérülékenyebbek tudnak lenni, tehát csak a kimondottan jó, a kritériumoknak megfelelő teljes májgraftok alkalmasak arra, hogy elvégezhessük rajta ezt a beavatkozást. Például egy zsírosabb májgraft, vagy egy idős dologból származó graft, az egy emelkedettebb, májfunkciós értékekkel rendelkező, úgynevezett marginális graftok ilyen célra nem alkalmasak, tehát csak szinte tökéletes, és egyben megfelelő méretű és vérellátású graftok esetén végezhető el az eljárás" - magyarázta Piros László.
Ahogyan minden szervátültetés, ez a transzplantáció is különösen szervezett teammunkát igényelt. A szerv az Eurotranszplant hálózaton keresztül az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának révén jutott el a STéG-re, ahol mások mellett transzplantációs sebészből, aneszteziológusból, műtősnőkből, aneszteziológus asszisztensekből, műtőssegédekből, nővérekből álló csapat munkájának köszönhetően menthetett meg egy donorszerv két életet.
"A donor kórházba, ahol megtörténik a szervkivétel - ez Magyarországon belül lényegében az összes intenzív osztályt jelentheti - el kell utaznia a szervkivevő teamnek, ki kell emelni a szerveket és utána azzal visszatérni. Ez már önmagában egy több órás procedúra. Természetesen a kivevő teammel folyamatosan kommunikálunk, egyrészt arról, hogy a szervek milyen minőségűek, alkalmasak-e így első ránézésre kettévágásra, vagy akár csak beültetésre. Milyen anatómiája van, bármi más kórosat találnak-e. Ezután visszatér a beültető csapat, majd pedig a beültető centrumban a szerveket még elő is kell készíteni beültetésre. Hogyha a mindennapi rutint nézzük, egy teljes máj átültetésénél is elő kell készíteni a szervet, tehát a felesleges szöveteket leválasztani, az érképleteket kitisztázni, hogy a beültetésnél már csak az összeköttetéseket kelljen elvégezni. Ilyenkor ellenőrizzük mindennek az épségét is, mert lehet, hogy még kiderül valami olyasmi, ami a szervkivétel során nem. Ha kettéválasztás történik, akkor általában ilyenkor történik meg az úgynevezett back table vagy háttérasztali preparációnál, amit nálunk Benkő docens úr végez. Ilyenkor választják ketté a máj állományát, a parenchymát és tisztázzuk ki az erezetet, pontosabban azzal kezdjük, hiszen ott még kiderülhet olyan variáció, ami megakadályozhatja a máj megfelelő kettéválasztását. Készülünk arra, hogyha ez nem lehetséges, akkor az egész májat ültetjük be, vagy annak a recipiensnek, aki eleve a nagyobb részt kapta volna, vagy pedig egy harmadiknak. Ez nyilvánvalóan az adott szituációtól függ" - ismertette az eljárást az SE docense.
A beültetéseket akár egymás után is el lehet végezni, de akkor nagyon kell figyelni, hogy ne csússzanak ki az időből, vagyis hogy a második műtét ne kezdődjön el nagyon későn. Minden szervnek van ugyanis egy beültetési határideje - májnál ez 12 órás idegi sémiás időt jelent (amíg le van ütve a máj és nincs beültetve), mert ezután már károsodhatnak az epeutak. De most párhuzamosan, bár egy kicsit eltolva történtek ezek a műtétek.
Először a kisgyermek kapta meg a bal laterális szekciót -ami a máj 2-es és 3-as szegmentumát jelenti -, és a maradék kiterjesztett jobb lebenyt - ami a jobb lebenyt és a bal lebenynek a másik felét jelenti, vagyis az 1-es és a 4-5-6-7-8-as szegmentumot -, pedig a felnőttbe ültettük be" - mondta Piros László.
A műtét december 2-án zajlott, és a betegek azóta is jól vannak, nem volt sebészeti, sem aneszteziológiai, sem pedig immunológiai szövődményük. A fiatal férfi már az operáció után röviddel osztályra került, és kéthetes lábadozást követően engedték haza. A kislányt további megfigyelésre a Gyermekgyógyászati Klinikára szállították, ahonnan hamarosan otthonába bocsátják.
A Semmelweis Egyetemen január 3-án egy újabb, hasonló májátültetést is végrehajtottak, amely során ugyancsak két életet mentett meg egy szerv: egy 20 hónapos, májvéna-elzáródásban szenvedő kisfiúét, és egy Hepatitis B-vírussal fertőzött felnőtt férfiét. Ezek a műtétek is jól sikerültek, a férfit a STéG-en, a kisgyermeket a Gyermekgyógyászati Klinikán ápolják.