A felmelegedés hatására a hó egyre jobban olvad, a csatornák kiszáradnak, a folyók vízellátása egyre problematikusabb, mindezek együtt pedig pusztító szárazságokhoz vezetnek - írja a Sky News.

2018 óta igen súlyos a kontinensen az aszályhelyzet, becslések szerint évente 84 milliárd tonnányi vizet veszít Európa. Egy, a közelmúltban végzett osztrák kutatás pedig arra mutatott rá, hogy

rendszeresen több talajvizet veszít a kontinens, mint amennyit az eső pótolni lenne képes.

"Néhány évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a víz problémává válik itt Európában... Most úgy néz ki, hogy gondokkal nézhetünk szembe" - fogalmazott Torsten Mayer-Gürr, a tanulmány egyik szerzője.

Franciaország és Spanyolország egyes részein már most vízkorlátozás lépett életbe: mindkét ország vezetője szerint kritikus nemzeti probléma a vízhiány.

Spanyolországban, ahol már áprilisban negyven fokot ért el a hőmérséklet, Pedro Sánchez miniszterelnök úgy fogalmazott: politikustársaival együtt tisztában van azzal, hogy a víz kérdése a közeljövő legfontosabb politikai és területi vitáinak témája lesz.

A francia Emmanuel Macron vízkrízistervet hirdetett meg azt követően, hogy az ország víztározói március elején a megszokottnál 80 százalékkal alacsonyabb szinten álltak. A helyzet összecsapásokhoz is vezet, mivel a környezetvédők meg akarják akadályozni azoknak a nagy duzzasztóknak a megépítését, amelyek a mezőgazdaság vízigényének zökkenőmentes kiszolgálását próbálják megoldani.

A portugál területek 90 százalékán aszály uralkodik, Németország pedig fennállása során először alakított ki vízstratégiát.

Az aszály komoly probléma, melynek a rossz vízkezelés is része.

Az EurEau, a nemzeti ivóvízszolgáltatók európai szövetsége becslése szerint a kontinens ivóvizének mintegy 20-25 százalékát veszíti el a csövek szivárgása miatt, de a vízpazarlás és az illegális vízvételezés is a problémakör része. A felmelegedéssel párhuzamosan ugyanakkor várhatóan a vízfogyasztás is csak egyre nő majd.

A National Audit Office előrejelzése szerint 2050-re napi 4 milliárd euróval többre lesz szükségünk, hogy ellensúlyozzuk az éghajlatváltozás miatt növekvő aszályveszélyt.

A földek kiszáradása egy másik, a klímaváltozáshoz köthető veszély előfordulásának gyakoriságát növeli, ez pedig a villámárvíz. Ha a talaj nagyon keményre szárad, nem tudja felszívni a hirtelen rá zúduló, nagy mennyiségű esőt.

A jég hiánya szintén gondot okoz. Európa gleccserei egyre olvadnak, a nagyobb folyók és víztározók pedig lassan elvesztik vízutánpótlásukat. Ennek következményeit jól mutatja az, ami a Rajnával történik: 2022-ben - Európa eddigi legmelegebb nyarán - olyan alacsony volt a vízállás, hogy a teherhajók nem tudták használni.

Az aszály hatása a fejlett gazdaságokban is mélyreható lehet, főként az élelmiszer-termelésben.

Spanyolországban a gazdák terméskiesésre és visszafordíthatatlan veszteségekre figyelmeztetnek, különösen a gabonatermesztők esetében.

De a száraz talaj és növényzet több és intenzívebb erdőtüzet is jelent, ahogy azt tavaly Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban megfigyelték. A növények és állatok is szenvednek víz híján, a folyók és a vizes élőhelyek pedig különösen sérülékenyek, ami a halakra és a madarakra is kihat.

Az aszály az energiabiztonságra is hatással lehet. Tavaly a csapadékhiány befolyásolta Norvégia vízenergia-termelését, Franciaországban pedig csökkenteni kellett az atomerőművek teljesítményét, mert nem volt elég folyóvíz az erőművek hűtéséhez. Sőt, a turizmusra is hat: a síszezont is befolyásolja, de idén már Velence csatornáit is kiszárította. Az ember okozta éghajlatváltozás ma már láthatóan fenyegeti fenyegeti ezt a fontos és értékes erőforrásunkat.