Az Egyesült Államok nyugati részén és Kanada délnyugati részén pusztító erdőtüzek egyre súlyosabbakká váltak az elmúlt évtizedekben - hívta fel a figyelmet a tanulmány vezető szerzője, Kristina Dahl, a Union of Concerned Scientists nevű szervezet munkatársa. A lángok nagyobb intenzitással terjednek, nagyobb területeket pusztítanak el, magasabbra csapnak fel és több évszakon át tartanak - magyarázta.

A tudósok a vizsgált adatokat és az éghajlati modelleket kombinálták, hogy meghatározzák, milyen mértékben járult hozzá a 88 legnagyobb fosszilisüzemanyag-termelő - például az ExxonMobil, a BP, a Chevron és a Shell - szén-dioxid- és metánkibocsátása a légköri aszályhoz.

Arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a vállalatoknak a kibocsátása felelős a globális átlaghőmérséklet 20. század eleje óta megfigyelt emelkedésének feléért, ami 0,5 Celsius fok.

Ez a hőmérséklet-emelkedés tizenegy százalékkal súlyosbította a vízgőznyomás-hiányt az Egyesült Államok nyugati légkörében.

A nagy vízgőznyomás-hiány miatt a levegő több nedvességet szív el a növényzetből és a talajból, ami azok kiszáradásához és gyúlékonyabb aljnövényzethez vezet.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a vízgőzhiány növekedésével a tüzek sújtotta területek is egyre kiterjedtebbek.

A Union of Concerned Scientists tanulmánya szerint az Egyesült Államok nyugati és Kanada délnyugati részén nyolcmillió hektárnyi terület pusztulása írható a legnagyobb fosszilisüzemanyag- és cementtermelők számlájára.

Ez az 1986 és 2021 között Észak-Amerika nyugati részén az erdőtüzek által felperzselt terület 37 százalékának felel meg.

Dahl elmondta, hogy eddig a lakosság viselte a pusztítás költségeit, ezért úgy látták, nagy szükség van arra, hogy jobban megértsük a nagy fosszilisüzemanyag-vállalatok szerepét a kedvezőtlen változásokban. "Az ő szerepüket akartuk reflektorfénybe helyezni, hogy vállalják a felelősségüket a tüzekért és azok következményeiért" - húzta alá a kutató.

(A nyitóképen: erdőtűz pusztít a kanadai Alberta tartományban, Edson város közelében 2023. május 6-án, amikor a tüzek miatt szükségállapotot rendeltek el a tartományban. A május 7-i hatósági jelentés 109 tűzfészekről számolt be, amelyek közül 33 fékezhetetlenül tombolt; addig hozzávetőleg 122 ezer hektár erdő égett le, mintegy 20 épület megsemmisült, és 25 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát.)