A Seuso-kincs a késő Római Birodalom időszakából származik, és valószínűleg a legjelentősebb lelet, ami ebből a korból ránk maradt – mondta az InfoRádiónak Mráv Zsolt. A Magyar Nemzeti Múzeum kurátora hozzátette: elsősorban lakomára és tisztálkodásra használt ezüst edényekből áll, de tartozik hozzá egy réz üst is.

A kincs darabjai

a korszak legnagyobb ismert edényei, kora művészetének csúcsalkotásai

– hangsúlyozta a szakértő. „Annak a fejlődésnek a végét szemléltetik, amelynek során a lakomákon vagy a fürdőkben használt ezüstedények méretben egyre növekedtek és egyre súlyosabbak lettek.”

A legtöbb edényen görög mitológiai történeteket ábrázolnak, ezek főként a vadászat és a szerelem témája köré szövődtek. Az alkotások üzeneteit, vagy éppen erkölcsi tanulságait nem csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni – emelte ki Mráv Zsolt. A lakomák alkalmával a görög mitológiáról beszélgettek, a kincsek lehetőséget adtak tulajdonosának, hogy gazdagságát, társadalomban elfoglalt helyét és műveltségét bizonyíthassa.

A vidéki vándorkiállításon bemutatott tárgyak mellett

a Magyar Nemzeti Múzeum tárlatán az a réz üst is megtekinthető lesz, melyekben a kincset egykor elrejtették – ezt állapota miatt nem utaztathatták.

A tárgyak egy része restaurálva újra azt a képet mutatja, amit a római korban. „A leletek állandó kiállítására még néhány hónapot várni kell, viszont ez egy lényegesen nagyobb szabású tárlat lesz, ahol a kincs darabjai sokkal nagyobb térbe kerülnek” – mondta Mráz Zsolt. A Seuso-kincs mellett látható lesz a kőszárhegyi ezüstállvány, valamint a késő ókori Pannóniából származó más luxustárgyaket is megtekinthet a közönség, képet kapva így az akkori elit mindennapjairól.