Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Érdeklődők nézik a Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészletet az Országházban 2017. július 15-én. A Seuso-kincs újabb hét darabjának visszaszerzésével a teljes ismert leletegyüttes hazatért, amelyet augusztus végéig a Parlamentben mutatnak be a nagyközönségnek.
Nyitókép: Kovács Attila

140 ezren látták a Seuso-kincset

Hat vidéki városban összesen 140 308 látogató tekintette meg a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Seuso-kincset bemutató vándorkiállítását.

"Ez az a kiállítás, amelyre mindannyian vártunk" - érzékeltette a Seuso-kincs jelentőségét és a tárlat sikerét az MNM sajtótájékoztatóján az intézmény főigazgatója.

Varga Benedek emlékeztetett: a vándorkiállítás 2017 októbere és 2018 áprilisa között hat városban három-három hétig volt látható.

A Nemzeti Múzeumban június végén nyílik meg a Seuso-kincset a vándorkiállítás installációjában bemutató tárlat, amely öt-hat hónapig lesz látható; ezt követően egy új, állandó késő római kiállítás fő attrakciójaként tekinthetik meg a leletegyüttest a látogatók.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×