Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Róma, 2011. július 29.Apolló (b) és egy kentaur (j) képén, egy ókori mozaik részletein dolgoznak régészek a római Oppius-domb mélyén. A mozaik egy, valamikor az i. sz. 64 és 109 között épített, 16 méter hosszú és legalább 2 méter magas falat díszített, és feltehetőleg a 98 és 117 között uralkodó Traianus császár fürdőit tartó alagútban állt. A mozaik egy múzsát is ábrázol, Apolló kitharát tartó figurája meztelen, csak a vállát borítja lepel. Régészek feltételezik, hogy a fal akár 8 méter mélységig is lenyúlhat a föld alatt. (MTI/EPA/Massimo Percossi)
Nyitókép: Massimo Percossi

Most minden kiderül a Seuso-kincsekről

Úgynevezett archeometriai kutatással vizsgálják magyar tudósok a késő római korból származó Seuso-kincset. A részletekről az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Bajnóczi Bernadett, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársa beszélt.

Az archeometriai kutatások nemzetközileg is elismertek, ám a Seuso-kincseket ezzel a módszerrel még senki nem vizsgálta. De mit is jelent az archeometria?

A műtárgyakat természettudományos (elsősorban, fizikai, kémiai és egyéb anyagvizsgálati) módszerrel vizsgálják a kutatók.

Magyar tudósok most erre tettek kísérletet.

"Alapvetően első lépésben roncsolásmentes vizsgálatokat végeztünk. A kémiai összetételét adjuk meg a tárgyaknak, egy nagyon egyszerű, gyors módszerrel. Nem mindenki fogadja el ezt a módszert, de arra nagyon jó, hogy összehasonlítsuk a különböző tárgyakat egymással. Mennyire egyformák, mennyire különbözőek , illetve a különböző részeit egy-egy adott tárgynak megvizsgáljuk hogy mennyire térnek el, vagy mennyire azonosak" - mondta Bajnóczi Bernadett, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársa.

A Dionüszosz-kancsó talpa és teste például azonos öntvényből készült. A geometrikus kancsóknál a talp és a test különböző típusú öntvényből készült. Ez azt jelenti, hogy nem egyforma a réztartalmuk. A talpnak ebben az esetben nagyobb a réztartalma, nyilván a nagyobb ellenálló képesség miatt. A Dionüszosz-kancsónál nincs különbség a talp és a test között.

Ezzel a módszerrel a tudósok segíthetik a régész-művészettörténész kollégákat. Megerősítik az ő megállapításaikat, illetve még finomítják is.

"Azt kimutattuk és megerősítettük a korábbi vizsgálatoknál is, hogy mindegyik tárgy nagy tisztaságú ezüstből készült, ahogy ez jellemző a késő római kori tárgyakra."

Egy izotópos vizsgálattal lehet megállapítani azt, hogy honnan származik az ezüst. Ennél a vizsgálatnál az ólomnak a különböző izotópjait mérik meg. Pici mintákat kell levenni az adott tárgyból, és azon meg kell mérni az ólom különböző izotópjait és koncentrációját. Az adatokat hasonlítani kell egy adatbázishoz, hogy be lehessen határolni azt, melyik lehetett az a régió, ahol ezt az ércet bányászhatták - tette hozzá a szakértő.

A vizsgálatok még nem fejeződtek be, hiszen csak az első hét tárgyon történtek meg, de a szakértő szerint feltehetőleg a balkáni régióból származik ez az érc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×