A május 6-án hivatalba lépett Merz-kormány első intézkedése volt, hogy egy nappal később rendkívül intézkedéseket rendelt el az ország határainak ellenőrzésében. A lépés mindenekelőtt azt célozta, hogy már a határon visszafordítsák a belépésre nem jogosult migránsokat. Az intézkedés nem volt viharoktól mentes, azon nyomban tiltakozást váltott ki valamennyi szomszédos országban. A német szigorítás mindenekelőtt Varsóban verte ki a biztosítékot. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a legkeményebben elutasította a Merz-kormány rendeletét, és másnap már hasonló válaszlépést jelentett be. A német–lengyel viszonyt ez azóta is megterheli, különös tekintettel arra, hogy azóta mind a berlini, mind a varsói kormány konkrét dátum nélkül meghosszabbította a ki-, illetve visszatoloncolási intézkedéseket.

Alexander Dobrindt belügyminiszter a Stern című magazin legfrissebb számában megjelent interjújában rendkívül hatékonynak nevezte az intézkedést. A kisebbik keresztény párt, a bajor CSU politikusa hangsúlyozta, hogy május óta több mint tízezer embert fordítottak vissza a német határokon, közöttük több száz olyan személyt is, aki menedékkérelemért folyamodott volna.

A miniszter nem részletezte, hogy a kiutasítások hogyan oszlottak meg az egyes határszakaszokon, aligha kétséges azonban, hogy azok oroszlánrésze a német–lengyel határon volt. Korábbi értesülések szerint az intézkedés mindkét ország esetében jelentős mértékben sújtotta az úgynevezett bevásárlóturizmust is.

A belügyminiszter szerint világszerte érzékelik, hogy megváltozott a német migrációs politika. Dobrindt nem értett egyet a berlini közigazgatási bíróság a közelmúltban hozott néhány olyan döntésével, amely jogellenesnek nyilvánította több befogadási kérelem elutasítását. Olyan esetekről volt szó, amikor az érintettek már német területen kértek menedékjogot, ami megfelel az EU dublini szabályozásának. Eszerint az adott országnak kötelessége lefolytatni az eljárást

„Minden intézkedés a a nemzeti és az európai jog keretein belül történik” – érvelt a miniszter, aki az elutasításokat illetően eseti döntésről beszélt.

Azt azonban nem árulta el, hogy a jelenlegi határellenőrzési rendszert meddig kívánják fenntartani. „Nem kívánok előrejelzés készíteni, mindenekelőtt a az EU által tavaly felülvizsgált menekültügyi és migrációs rendszerben (GEAS) foglaltakat kell végrehajtani” – hangoztatta a miniszter. A reform célja, hogy a tagállamok segítsék egymást a migrációs nyomás kezelésében.

Dobrindt ugyanakkor felrótta, hogy vannak olyan országok, amelyek nem hajlandók visszafogadni azokat a menedékkérőket, akikért felelősek lennének.