"Folyamatosan egyeztetünk Izraellel arról, hogy milyen választ adjon az iráni rakétacsapásra. A G7-ek országaival egyetértettünk abban, hogy a zsidó államnak joga van visszavágni, de nem eshet túlzásokba" – idézte Joe Biden amerikai elnököt a The Financial Times.
A londoni újság arról is beszámolt, hogy Izrael számos lehetőséget fontolgat, amelyek némelyike azonban beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat. Ezek egyike az lenne, ha csapást mérnének az iráni atomprogram létesítményeire, a másik pedig ha az olajmezőket támadnák meg. Mindkét megtorlás szinte bizonyosan nyílt háborút robbantana ki Izrael és Irán között.
Az atomprogramhoz kapcsolódó intézmények pusztítása egyértelműen casus belli (ok a háborúra) lenne Teheránban,
mivel azt a perzsa állam elleni legsúlyosabb akciónak tekintenék – nyilatkozott a brit lapnak az Atlanti Tanács egyik vezető hírszerzési szakértője. Jonathan Penikoff úgy fogalmazott: „A nukleáris programra mért bármilyen csapást az iráni rezsim az ország belső stabilitása elleni közvetlen támadásnak tekintene. Erre pedig csak olyan választ adhatna, ami már egyenesen a háború felé vinne.”
Az alábbi videó a két ország katonai erejét hasonlítja össze. Persze a mennyiség sok esetben nem mérvadó, hiszen az izraeli haderő fegyverzete jóval korszerűbb, mint az iráni. Ezenfelül Izraelnek vannak atomfegyverei is.
Egy Izrael és Irán közötti nyílt fegyveres konfliktus viszont rendkívüli károkat okozna a nemzetközi gazdaság számára is, hiszen a Közel-Keleten található egyrészt a világ olaj- és gázkészletének jelentős része, másrészt ezen a régión keresztül vezet a legfőbb hajózási útvonal Ázsia, Európa, illetve az Egyesült Államok között. Már az is komoly ellátási zavarokat okozott a nyugati gazdaságok számára, hogy az iráni támogatást élvező jemeni húszik bizonytalanná tették a vörös-tengeri kereskedelmi hajózást.
Yemen Houthis strikes British oil tanker CORDELIA MOON in the Red sea. pic.twitter.com/mHiKAQrkVW
— Lebanon Times ?? (@TimesOF_Lebanon) October 3, 2024
Így az áruszállítók egy része kénytelen megkerülni Afrikát. Még elképzelni is rossz, hogy mi történne, ha a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és az Arab-tenger is hadszíntérré változna.
De a másik lehetőség, az iráni olajmezők elleni támadás is legalább ennyire pusztító következményekkel járna.
Jonathan Penikoff szerint egy ilyen lépésre Irán valószínűleg azzal válaszolna, hogy az amerikai és más nyugati cégek közel-keleti olajlétesítményeit rombolná. Ennek nyomán aztán hirtelen az egekbe szökne az olaj ára, ami jócskán visszavetné a világgazdaságot.
„A washingtoni kormányzat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel-Keleten, és mindent elkövet egy regionális háború elkerülése érdekében. Egy ilyen konfliktus ugyanis óriási járulékos károkat okozna és még az eddigieknél is több ember életét sodorná veszélybe” – figyelmeztetett Dana Stroul, a Biden-adminisztráció korábbi közel-keleti szakértője.
Csakhogy az Egyesült Államok kezében nem sok olyan eszköz van, amivel Izraelre nyomást gyakorolhatna. "Ez egy szuverén ország, amelynek vezetői saját maguk hoznak döntéseket. Mi folyamatosan tárgyalunk velük és igyekszünk befolyásolni őket" – mondta az amerikai külügyi szóvivő. Matt Miller azonban azt is értésre adta, hogy
az utolsó szó mégiscsak az izraelieké lesz.
A jeruzsálemi vezetés viszont a Hamász és a Hezbollah elleni hadjárat sikerén felbuzdulva mind határozottabban akarja elérni a legfőbb célját: legalább Izrael közvetlen környezetében meg akarja semmisíteni az iráni támogatást élvező szélsőséges szervezeteket. Ugyanakkor be akarja bizonyítani Iránnak, hogy kurdarcot vallott a helyettesítőkkel vívott, Izrael elleni háborúja. Ennek fontos eleme, hogy a zsidó állam erőt mutasson, így valamilyen választ mindenképpen kell majd adnia a legutóbbi rakétazáporra. De egyáltalán nem mindegy, hogy a megtorlás milyen reakciót vált ki az iráni vezetésből.
Teherán már jelezte, hogy a maga részéről befejezettnek tekinti az ügyet, és figyelmeztetett, hogy ha Jeruzsálem mégis visszavág, akkor az október elsejeinél is nagyobb rakétacsapást zúdít a zsidó államra. Márpedig legutóbb éppen csak sikerült kivédeni a tömegével Izraelre kilőtt rakétákat. Katonai szakértők szerint egy ennél nagyobb méretű támadást már nagy valószínűséggel még amerikai és brit segítséggel sem tudna maradéktalanul elhárítani Izrael.
A legkézenfekvőbb – és a nyugati szövetségesek is efelé próbálják terelni Izraelt – az iráni haderő elleni, korlátozott méretű megtorlás lenne.
Hasonlóan ahhoz, ahogy az irániak is izraeli katonai létesítményeket vettek célba a legutóbb. Ez határozott üzenet lenne, viszont nem fenyegetne közvetlen háborúval és nem sodorná veszélybe a világ olaj ellátását vagy kereskedelmi hajózását sem.
Egy újabb közel-keleti háború kirobbanása, az olajárak hirtelen megemelkedése, vagy a kelet-nyugati tengeri áruszállítás megrekedése egyáltalán nem jönne jól a jövő hónapban esedékes amerikai elnökválasztásokon a demokratáknak.
