Címke: közel-kelet (270 cikk)

A magyar szerepvállalás 2006-ban kezdődött, 2019 óta pedig egy szakasznyi magyar lövészkatona teljesít szolgálatot a libanoni–izraeli határnál. A térségbe ellátogatott Wagner Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzője, aki az InfoRádióban azt mondta, 2026 végén biztosan befejeződik a művelet, ami érzékeny veszteség lehet, ugyanis meg fog szűnni a gyors és helyszíni deeszkalációs képesség.

Az izraeli hadsereg figyelmeztetések után légicsapásokat mért a Hezbollah dél-libanoni célpontjaira.

Többször is lövöldözés tört ki a Gázai övezetben, majd miután Hamász-aktivisták emberi maradványokat ástak el, amikről kiderült, hogy egy meggyilkolt izraeli túszé, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő csapásokat rendelt el.

Rendeletben kijelölte utódját a 89 éves Mahmúd Abbász palesztin elnök arra az esetre, ha nem tudná ellátni hivatali teendőit.

Megkezdődött az Európai Tanács brüsszeli ülése, az európai uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről folytatnak megbeszélést, valamint foglalkoznak a Közel-Kelettel, a migrációval és a versenyképességgel is.

Az izraeli orvosszakértői intézet szerdán hivatalosan is megerősítette két halott túsz személyazonosságát, Tamir Ádár és Árje Zalmanovic holttestét előző este adta át a Hamász iszlamista terrorszervezet.

A magyar miniszterelnök a közel-keleti tűzszünet kapcsán. úgy fogalmazott, hogy Brüsszel csak nyilatkozatokat szövegezett, miközben az amerikaiak diplomáciai munkával eredményt értek el.

A közel-keleti békefolyamat állásáról, a tűzszünet után is napirenden karadó, megoldatlan kérdésekről, a Gázában élő sorsáról és az Izrael előtt álló nehéz döntésekről is beszélt Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A miniszterelnök politikai igazgatója a Sarm es-Sejkben megrendezett békecsúcsról és a jövő évi választásokról is beszélt a Harcosok Órája című műsorban.

A miniszterelnök október 13-án, hétfőn részt vesz a Közel-Keleti Békemegállapodás ünnepélyes aláírási ceremóniáján.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő és Donald Trump amerikai elnök vezeti az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn tartandó békekonferenciát, amelyen hivatalosan is aláírják a gázai háborút lezáró békeszerződést - jelentette be az egyiptomi elnöki hivatal, hozzátéve, hogy az eseményen több mint 20 ország vezetője, illetve az ENSZ-főtitkár is jelen lesz.

Az Izrael és a Hamász által aláírt tűzszüneti megállapodás nem egy végleges egyezség, az amerikai elnök 20 pontos béketervének része, számos lényeges kérdés még nem tisztázott, így a tárgyalások folytatódnak – mondta az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Azt is kiemelte: a korábbi hasonló tűzszünetek után újraindultak a harcok.

Komoly fenyegetést jelent Németország biztonságára a drónincidensek növekvő száma a kancellár szerint. Az ARD közszolgálati televíziónak adott interjújában Friedrich Merz sürgette a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, a közel-keleti fejleményekkel kapcsolatban pedig támogatást ígért a gázai újjáépítéshez.

Izrael beleegyezett a Gázai övezeten belül meghatározott zóna határvonalaiba, ahonnan kivonja katonaságát, amennyiben a Hamász elfogadja a háború lezárása érdekében kialakított amerikai béketervet – közölte az amerikai elnök szombaton.

Friedrich Merz kancellárral az élen üdvözölték a német vezetők az amerikai elnök gázai béketervét. Mind a kancellár, mind külügyminisztere úgy értékelte, hogy a 20 pontból álló terv a legjobb esély a békére.

Mennyiben reagált másként az amerikai társadalom Charlie Kirk halálára, mint korábban George Floydéra? Mi az amerikaiak véleménye Soros Györgyről, s az miért az ügyészek kapcsán jelenik meg? Miért beazonosítható az ügyészek pártpreferenciája? Mi a trumpi vízió a Közel-Keletről? Miért nevezte az amerikai elnök papírtigrisnek Oroszországot? Ezekről mind beszélt Csizmazia Gábor Amerika-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Felvetődik az emberben az a kérdés, hogyha nem lett volna a terrortámadás, akkor sor kerülne-e ma egy ilyen elismerési hullámra? – polemizált a palesztin állam növekvő számú elismerése kapcsán Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán „végső figyelmeztetést” küldött vasárnap a Hamász palesztin terrorszervezetnek, hogy egyezzen bele az izraeli túszok elengedéséről és egy gázai övezeti tűzszünetről szóló megállapodásba. Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az Egyesült Államok átvette a korábbi közvetítők szerepét, és igyekszik lezárni a konfliktust.

Politikai nyomásgyakorlás lehet az ENSZ BT tagállamainak a célja azzal, hogy közös közleményben jelezték, ellentétes a nemzetközi joggal az éhínség fegyverként való használata a Gázai övezetben – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint egy ilyen állásfoglalással nem lehet rendezni a konfliktust, ráadásul az Egyesült Államok nem is csatlakozott a kezdeményezéshez. Arról is beszélt, mennyi esély van a közeljövőben a tűzszünetre, továbbá kifejtette a véleményét arról is, egységes szervezet-e még a Hamász.

Az ország külügyminisztere, Abbász Aragcsi levélben vette fel a kapcsolatot európai vezetőkkel, hangsúlyozva, hogy tisztességes és kétoldalú tárgyalásokra van szükség.