Mostanra Oroszország helyett Norvégia vált Európa legnagyobb gázellátójává. Onnan két negatív hír is érkezett a napokban, gázár-emelkedéshez vezetve (a hammerfesti LNG-üzemben műszaki probléma volt, a Shell norvégiai egysége gyakorlatilag leállította a nyhamnai gázfeldolgozó üzemet szintén egy probléma miatt). Ezt tetézte, amikor a Bloombergnek kiszivárogtatták, hogy a holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb gázmezőjét, az 1963 óta üzemelő, de már egyre kevesebb gázt adó groningenit - írta meg a Portfolio.

Ezt jövő őszre tervezték, akkorra számolt a kieséssel a piac, ami viszont így jóval hamarabb jelentkezni fog a kínálatban, épp a téli fűtési szezon előtt.

(Források szerint egyébként a gázmező bezárásáról szóló döntés nem teljesen visszavonhatatlan, mert ha újabb energiaválság vagy nagyon hideg tél következne be, akkor körülbelül két hétbe telne a kutak újranyitása.)

A két másik negatív hírrel együtt őrült mozgást és húsz százalék feletti drágulást hozott a hír a piacon. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá a gazdasági lap szerint, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak.

A vad gázpiaci kilengés amellett történt, hogy a hazánk és a régió gázellátása szempontjából kulcsfontosságú Török Áramlat hétfőn rendben újraindult a múlt heti karbantartás után, és Európa gáztárolói együtt 73 százalékban már töltve vannak, ami szokatlanul magas és a nyár végére akár teljesen meg is telhetnek.