2025-ben az Európai Unió gazdasága mérsékelt ütemű növekedést mutat a közelmúltbeli sokkok után. Továbbra is jelentős kihívások terhelik a kontinens kilátásait – írja az Európai Bizottság friss jelentésére hivatkozva a Portfolio.

Az infláció üteme fokozatosan közelít a jegybanki célhoz, 2025 októberében az éves pénzromlás 2,1 százalékos volt, szemben a 2022-es, magasabb szintekkel. Ugyanakkor véleményük szerint

Magyarországon 4,5-5 százalékos lehet a 2025-ös infláció mértéke.

Romániában 6 százalék feletti értéket várnak. A jelentés kiemeli még, hogy eleinte az energiaár-sokk indította el az inflációs hullámot, de 2023-tól egyre inkább belső tényezők hajtottták azt, mint a bérek, vagy a profitmarzsok. Ezek inflációs hatása viszont mostanra kezd eltűnni – teszik hozzá.

Magyarországon az utóbbi években az uniós élvonalba tartozott a bérdinamika – emeli ki a jelentés. A termelékenység viszont nem javul hasonló ütemben, a munkaköltségek pedig nőttek, Magyarországon 2019 és 2024 között közel 50 százalékkal. Az Európai Unió szintjén is alacsony volt az elmúlt hat évben a termelékenység növekedése, illetve alacsony a K+F ráfordítások aránya is: 2023-ban a GDP 2,1 százalékát tette ki, szemben az USA 3,6 százalékával.

A beruházási kedv megingott Európában 2023-2024-ben, különösen a vállalati szférában. 2024-ben a beruházások összvolumene reálértelemben 21 százalékkal zsugorodott, különösen az ipar és az építőipar területén volt kevés beruházás – olvasható a jelentésben.

Az Európai Unió szintjén 2025 elejére már mutatkoznak élénkülés jelei,

a vállalati hitelkihelyezések ismét növekedésnek indultak. Magyarország viszont kilóg a sorból, 2024-ben 12,1 százalékos visszaeséssel a beruházások terén, az idei első három negyedévben 5,5 százalékossal – teszi hozzá a Portfolio.

Az Európai Bizottság hozzáteszi, a jelenlegi beruházási szint nem elegendő a jövőbeli kihívások kezeléséhez. 2030-ig évente további 750 milliárd euró beruházásra lenne szükség, az EU-s GDP közel 4,5 százalékára a klímasemlegességi, digitális és egyéb célok eléréséhez – állapították meg.

Összességében a tartósan magas energiaárak az egyik fő akadályát jelentik az európai ipar versenyképességének. 2024-ben az USA-beliekhez képest 17,4 százalékkal voltak magasabbak az uniós energiaköltségek. Az Európai Bizottság szerint az energiaellátás átalakításával csökkenhetne a fosszilis energiaforrások tekintetében lévő importfüggőség, ugyanakkor 2021 és 2030 között évente 320 milliárd euró plusz beruházásra lenne szükség. Véleményük szerint 2035-re a teljes beruházási igény megtérülhetne – írják.

Mindez viszont olyan környezetben történik, ahol folyamatosan magas a tagállamok költségvetési hiánya, és magas a tagállamok adósságrátája. Az EU szintjén 2027-re 85 százalékos, az eurózónában 91 százalékos GDP-arányos államadósságot vetítenek előre. Az elmúlt évek tendenciája, miszerint a gazdasági növekedés üteme meghaladja az államadósság-törlesztés kamatait, nem folytatódik, így a jövőben nehezebb lesz kordában tartani az államadósságot – teszi hozzá a Portfolio cikke.

A versenyképességi válságból az egyik kiút a tőkepiaci unió megvalósulása lehetne – írja a jelentés. Kiemelik, hogy muszáj lenne a megtakarításokat az európai befektetési eszközökbe csatornázni. Bár „bőven van hazai megtakarítás”, de nagy része külföldön kamatozik, amely végső soron visszafogja az uniós növekedést – mutatnak rá.

Európa gazdasági gondjai strukturális, mélyen gyökerező problémákra vezethetőek vissza

– teszi világossá a jelentés.

A tartósan gyenge termelékenységnövekedés, az elmaradó magánberuházások, a magas energiaárak, és a kihasználatlan hazai megtakarítások együttesen veszélyeztetik az unió versenyképességét és növekedési kilátásait. Európa nem forráshiányban szenved, csak a források jellemzően nem hazai beruházásokba áramlanak – írja a Portfolio.