eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Asgabat, 2023. június 9. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Serdar Berdimuhamedow türkmén elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Asgabatban 2023. június 9-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába

A mostani helyzet felértékeli az egész közép-ázsiai térséget, és jó esély van arra, hogy ez a térség legyen a híd Kelet és Nyugat között - fogalmazott a kormányfő. Szijjártó Péter szerint néhány jogi kérdést kell tisztázni a vezetéképítéshez, majd ismertette annak útvonalát.

Szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába, és ehhez új forrásokra, új útvonalakra, új infrastruktúrára van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a türkmenisztáni Asgabatban adott sajtónyilatkozatában.

A kormányfő kifejtette: a Türkmenisztán és Magyarország közötti kapcsolatok kiszámíthatók, megbízhatók és a kölcsönös tiszteleten alapulnak. "Ennek megfelelően jó szándékkal érkeztünk ide" és azzal a tervvel, hogy "kiszélesítjük és elmélyítjük a két ország közötti együttműködést" - fogalmazott.

A látogatás ideje nagyon nehéz nemzetközi helyzetben történt, össze van zavarodva a nemzetközi politikai élet. Már a pandémia is felforgatta a nemzetközi viszonyokat, de az ukrán-orosz háború ezt még tovább bonyolította - mondta.

Most egy olyan országban lehet, amely Magyarországhoz hasonlóan békepárti, és amely erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ez a konfliktus minél hamarabb rendeződjön, és visszatérjen a béke a nemzetközi diplomáciába.

Orbán Viktor kitért rá: a mostani helyzet felforgatta a hagyományos gazdasági kapcsolatokat is, és az is lehet, hogy még egy új világgazdasági korszakot is megnyit. Ezek a változások pedig "a mi nézőpontunkból, az európai nézőpontból felértékelték a közép-ázsiai térség szerepét".

A klasszikus, kelet-nyugati szállítási és ellátási útvonalak megszakadtak, ezért "új útvonalakat és új partnereket kell keresnünk".

A mostani helyzet felértékeli az egész közép-ázsiai térséget, és jó esély van arra, hogy ez a térség legyen a híd Kelet és Nyugat között

- emelte ki.

Hangsúlyozta: "szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába", és ehhez új forrásokra, új útvonalakra, új infrastruktúrára van szükség. Európának és Magyarországnak Türkmenisztán "nagyszerű partnere" lehet ebben - mondta. Hozzátette: "a mi energiaellátásunk diverzifikálásához önök jelentősen hozzá tudnak járulni".

Ez nem lesz egyszerű, mert bonyolult infrastrukturális és szállítási kérdéseket kell megoldani, amelyek kívül esnek a két ország hatáskörén. "Érdekeltek vagyunk ezért a Kaszpi-tenger körüli nyitott kérdések" mihamarabbi rendezésében..

"Ösztönözzük az Európai Unió intézményeit, sürgetjük őket",

hogy az EU léptesse hatályba a 25 évvel ezelőtt aláírt partnerségi és együttműködési megállapodást Türkmenisztánnal. Egy ilyen nehéz helyzetben, amikor az orosz energiaforrásokról levágja magát Európa, nem engedhető meg, hogy ne legyen aláírva egy olyan partnerségi megállapodás, amely fontos gazdasági érdekkel bír Európa számára - emelte ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a türkmenisztáni gyógyszerellátásában Magyarország oroszlánrészt vállal, továbbá tárgyalások után lehetőség nyílik az energetikai együttműködés mellett a vízipari együttműködésre is, és megállapodtak abban, hogy mindkét fél az együttműködés újabb és újabb gazdasági területeit fogja javasolni.

Kitért rá: a tervek szerint megindítjuk a magyar nyelv tanítását Türkmenisztánban, és azt is szeretnénk, ha a két ország között a történelmi rokonságnak megfelelő erősségű és mélységű politikai és gazdasági kapcsolatok jönnének létre.

Néhány jogi kérdést kell csak tisztázni a vezetéképítéshez

Az Európai Unió és benne Magyarország érdeke is, hogy a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkező Türkmenisztán megjelenjen a kontinens energiapiacán, de ehhez az infrastruktúra jelentős fejlesztésére van szükség először - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Asgabatban.

Türkmenisztán észszerű megoldás lehetne Európa energiabiztonságának garantálását illetően, mivel az ország Oroszország, Irán és Katar után a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, miközben a kitermelők globális rangsorában csupán a tizenegyedik, így a kitermelés bőven fokozható.

Asgabat érdekelt is az európai szállításban, de ennek egyelőre fizikai akadályai vannak, minthogy a Kaszpi-tenger keleti és nyugati partja között nincsen megfelelő kapacitású vezeték. "Ennek megépítésére a szándék viszont már megvan. Ehhez néhány nem egyszerű jogi kérdést kell még tisztázni a Kaszpi-tenger tekintetében" - mondta.

Ennek megtörténte után

egy 300 kilométeres, nagyjából 30 milliárd köbméter éves kapacitású vezeték megépítésére lesz szükség Türkmenisztán és Azerbajdzsán között, ahonnan ezután Törökországon keresztül Délkelet-Európába vezetne a tranzit.

Ebből a régióból pedig a már meglévő, de kapacitás szempontjából mindenképpen bővítendő bolgár, román és szerb vezetékeken keresztül Magyarországra is eljuthat a gáz.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy "Európában a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt súlyos energiaellátási válság jött létre, amely egyrészt ellátásbiztonsági válság, másrészt pedig árválság is".

"Szerintünk ennek az energiaellátási válságnak Európában egyetlen észszerű megoldása van, ez pedig a földgázszállítások mennyiségének növelése. Minél több földgáz, minél több energiahordozó érkezne Európába, annál egyszerűbb lenne azokhoz hozzájutni, annál nagyobb lenne az ellátásbiztonság, annál alacsonyabb lenne az energiahordozók ára is" - tette hozzá.

A miniszter szavai szerint nagyon fontos az is, hogy az Európai Unió "végre álljon a sarkára", és

léptesse életbe a már huszonöt éve aláírt társulási és partnerségi megállapodást Türkmenisztánnal.

"Jelen helyzetben a szorosabb együttműködés Türkmenisztánnal az európai energiaellátás-biztonság jelentős javulását tudja eredményezni" - fogalmazott.

"Mi, magyarok, ebből a szempontból szívesen töltjük be a híd szerepét. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Türkmenisztán megjelenjen az európai energiapiacon, ez magyar és európai érdek is egyben" - közölte.

A felek a találkozón beruházásvédelmi megállapodást, turisztikai szándéknyilatkozatot, illetve vízügyi, kulturális, felsőoktatási, diplomáciai képzési és meteorológiai együttműködési nyilatkozatot írtak alá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×