Mats Ljungqvist elmondta, hogy az ügyben ismét egyeztetett német kollégájával, ám részleteket nem árult el. Reményét fejezte ki azonban, hogy az őszig sikerül eljutni a vádemelésig és úgy vélte, "idővel fény derül rá, ki követte el a szabotázst".
Ljungqvist szerint állami vagy államilag támogatott szereplők állhattak a szabotázs mögött, és "ezt az elméletet a vizsgálat csak megerősítette".
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken tavaly szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. A vizsgálatba Németország is bekapcsolódott.
Azt már megállapították, hogy
szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.
Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az "angolszász" országokat tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.
