Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Bart De Wever belga miniszterelnök a sajtó képviselõinek nyilatkozik az EU-tagországok állam-, és kormányfõinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. október 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

„Bárki komolyan hiszi, hogy az oroszok veszítenek?” – kemény brüsszeli mondatok a belga kormányfőtől

„Ki hiszi azt, hogy Putyin higgadtan elfogadja az orosz vagyon elkobzását? Moszkva tudatta velünk, ha lefoglalják az orosz vagyont, Belgium és személy szerint én örökké, életünk végéig érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik számomra" – fogalmazott a belga miniszterelnök.

„Ki hiszi el igazán, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió” – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap csütörtöki tájékoztatása szerint.

Bart De Wever egy brüsszeli konferencián beszélt azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság lefoglalná, és Ukrajna finanszírozására használná az európai, köztük a belga bankokban tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközöket.

A belga miniszterelnök közölte, „hihetetlen nyomás nehezedik” kormányára az orosz vagyon lefoglalásának kérdésével kapcsolatban, majd emlékeztetett: ez az Orosz Központi Bank pénze. „Szép történet lenne pénzt elvenni a rosszfiútól, Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és odaadni a jófiúnak, Ukrajnának” – mondta.

A belga kormányfő megjegyezte, „nem kívánatos”, hogy Oroszország veszítsen, és instabilitás uralkodjon el egy olyan országban, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik.

Közölte: a befagyasztott vagyon„ellopása" egy másik országtól, annak állami vagyonalapjaitól még soha nem történt meg. Egy háború alatt az állami vagyonalapokat befagyasztják, majd a háború végén a vesztes államnak le kell mondania ezen pénzeszközök egészéről vagy egy részéről, hogy kártalanítsa a győzteseket. De, mint kiemelte,

még a második világháború alatt sem kobozták el Németország pénzét.

„És ki hiszi azt, hogy Putyin higgadtan elfogadja az orosz vagyon elkobzását? Moszkva tudatta velünk, ha lefoglalják az orosz vagyont, Belgium és személy szerint én örökké, életünk végéig érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik számomra” – fogalmazott.

De Wever arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország válaszlépésként bizonyos nyugati vagyonokat is elkobozhat, ugyanis

az orosz pénzeszközöket kezelő belgiumi székhelyű Euroclearnek például 16 milliárd eurója van Oroszországban. Moszkva az összes oroszországi belga gyárat is lefoglalhatná

– tette hozzá, majd megjegyezte: Fehéroroszország és Kína is elkobozhatja az ott befektetett nyugati vagyont. „Mindezt átgondoltuk? Nem!” – jelentette ki.

Szavai szerint megkérdezte európai kollégáit, vajon hajlandóak-e közösen vállalni a Belgium által viselt kockázatokat. Csak Németország mondta, hogy kész erre – mondta. Összeurópai támogatás nélkül „mindent megteszek, hogy megakadályozzam ezt az ügyet” – tette hozzá beszédében a belga kormányfő.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×